Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1877

11 értékesebb tárgygyal is meg ne örvendeztessük gyermekeinket?! Vájjon nem jól esik-e látnunk ama hasonlithatlan örömet, a mely ilyes alkalmakkor oly megliatólag szemünk elé tárul ?! Vájjon a bálaérzet felébresztésére nem hatalmas eszközül kinálkozik-e az ilyfajta jutalmazás és a mi fö : nem buzditja-e, nem serkenti-e igen sokszor őket kitartóbb munkásságra, ernyedetlenebbszorgalomra?! A tapintat, mint mindenütt, úgy itt is megteszi a magáét, csak ne menjünk tulságokba és ne engedjük szülői szivünket eszünk fölé emelkedni. Hogy pedig milyenek legyenek a jutalmak, az éppen olyan egyéni dolog, mint a büntetések ezer apró nemének kérdése s legtöbbnyire a körülmények és viszonyok alakulásától függ megoldása. Ha a mondottakban sikerült a helyes értelemben vett fegyelem fontosságát és szükségességét feltüntetnünk, ha sikerült az érdeklett szülök egynéhányának figyelmét e nevelészeti szempontból olyannyira érdekes themára felhívnunk s ha főleg eredeti és valódi czélunkhoz képest az e tétel körüli elmélkedésre némi anyagot szolgáltattunk : megnyugodhatunk. „A családok, iskolák, valamint egész államok virágzása is az ifjnság szigorú figyelmén alapszik" mondja Stoy, egy jeles német szaktudós, — s ha ez áll, misem lényegesebb nevelési nagy feladataink között, mint éppen a fegyelem. Igyekezzünk tehát szülői jóakaratunk és szeretetünk egész teljével odahatni, hogy gyermekünk már a család körében megismerkedjék a fegyelem követelményeivel s az iskolában az úgynevezett nevelt gyermekek között már első beléptével méltán helyet foglalhasson. Százszorta könnyebb és édesebb leend neki ekkép kötelmei teljesítése és az ott megkívánt rend és fegyelem nem fog reá visszaijesztö teher gyanánt háromolni. Az éíetben pedig sok keserű csalódástól, apró és nagyobb kellemetlenségtől menekül és szilárdabban vívja ki embertársai, környezete osztatlan szeretetét. A társadalom rend" és fegyelem nélkül nem is képzelhető és gyermekeink képezik a jövő társadalmát, a haza reményeit. Kristóf János.