Református főgimnázium, Debrecen, 1947

29 XI. GIMNÁZIUM. I. 1. Áz iskola múltja. Iskolánk a debreceni Kollégiumnak legrégibb s minden időben legnépesebb tagozata. Története is szervesen egybeolvad magának a Kollégiumnak életével. Már a reformáció századának harmincas éveiben „illustre gymnasium"-nak nevezik az egykorú feljegyzések azt a kis városi iskolát, melyben Debrecen tehetős, majd hovatovább a reformátori hitre áttért messze környék pór és kurtanemes családjainak gyermekei tanultak. Az iskola fejlettségére vall, hogy a XVI. század húszas éveitől kezdve számos „Debrecinus" előnevű tanulót találunk a külföld, különösebben Wittenberg egyetemén. Ezekből váltak később az alföldi magyarság első prédikátorai és iskolánk első tanítómesterei (magister, ludi magister, rector). Az első név szerint ismeretes rektorról, Dézsi Andrásról tudjuk, hogy ő már 1549-ben feltétlen kálvini evangéliumértelmezésben tanít. A gimnáziumnak mind népességi, mind tanulmányi gyors fejlődését mutatja, hogy felette 1588-ra már a magasabb rendű akadémiai tagozat is kifejlődik. Ettől kezdve a rektor már csak az akadémián tanít, míg a gimnázium vezetését a legkiválóbb hallgatóira, mint munkatársakra (collaboratores) bízza. Ezek az első gimnáziumi tanárok a tanító (praeceptor) szerény nevezete alatt; névsorukat 1588-ban •Johannes Nogheri, a Jókai regényekben annyi kedvességgel idézett Nyögéri János nyitja meg. Gimnáziumunk, mint a Kollégium alsó tagozata, az egész intézettel együtt különösebben 1660 óta fejlődött és virágzott. Ez esztendőben történt ugyanis, hogy a törökmegszállta Váradról elmenekült tanulóifjúság Debrecenbe jött, s mindenestől fogva beleolvadt Kollégiumunkba. A váradi ifjakkal együtt érkezett fiatal tanár, Martonfalvi György, az ő huszonegyéves tanári működését (1660—1681) szívvel-lélekkel Kollégiumunk anyagi és szellemi felvirágoztatására fordította : az ifjúság fenntartására és az iskola épületének nagyobbítására Apafi Mihály fejedelemtől alapítványokat és adományokat eszközölt ki, a tanulmányi eredmény fokozására pedig a gimnáziumi oktatásba bevezette az osztályrendszert. A következő században a mindmáig nagyhírű Maróthi György (1738—1744) professzor az, aki