Református főgimnázium, Debrecen, 1942

I. Tanévnyitó beszéd. Mélyen Tisztelt Közönség! Nemes Tanulóifjúsági Mindenekelőtt mély meghatottsággal emlékezzünk meg arról a megrendítő csapásról, mely vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes úr hősi halála miatt az egész magyar nemzetet gyászba borította. Országalapító E. István királyunk tiszteletének szentelt nemzeti ünnepnapunk hajnalán a messze orosz puszták felett hazája iránti szent kötelességének hűséges és hősies teljesítése közben érte utói a dicsőséges repülő-halál. Sírba szállott vele nemzetünk szemefénye, jövendő magyar életünk legszebb reménysége. Ősi iskolánk volt növendékének, dicsőségesen országló bölcs Kormányzó Urunknak legendáshírű daliás fia a becsület mezején való életefeláldozásával magasztos példát mutatott a magyar ifjúságnak az eszményi hazaszeretetre és nemzetszolgálatra. Fenséges példája árassza ki termékenyítő erejét a ma. gyar ifjak és férfiak szívében, lelkében és egész életébenl Neve és emléke vilá. gító fáklyaként ragyogjon előttünk örökkön-örökké! Gimnáziumunk kevés alkalommal kezdett még fennállása óta ilyen súlyos viszonyok és bizonytalan oktatási körülmények között tanévet. Korszerűen megépített, pompásan berendezett és minden vonatkozásban gazdagon felszerelt gyönyörű iskolapalotánkat kényszerítő körülmények hatása alatt a legfelső katonai hatóságok honvéd hadikórház céljaira igénybevették. Súlyosbította helyzetünket a Kollégium egyetemi internátusának és tápintézeti helyiségeinek hasonló célra való lefoglalása, mert nem elég, hogy hontalanná váltunk, hanem az egyetemi internátusnak és tápintézetnek a Kollégium ó-épületébe való átköltöztetése folytán megcsökkenvén ez épületben a tantermek száma, intézetünk 17 osztálya közül csak 13-nak tudunk hajlékot kapni a Kollégiumban, míg a másik négy osztályt a Kereskedő Társulat iskolaépületében leszünk kénytelenek elhelyezni. Ilyenformán egyfelől hordoznunk kell osztályaink kétfelé költöztetésének terhét, másfelől meg kell birkóznunk a négyhetenként váltakozva délelőttdélután való tanításnak nehézségeivel, minthogy a tanítóképzőintézet a maga hét osztályával és a polgári iskola a maga tíz osztályával szintén ezekben a termekben fog tanítani. Külön problémát fog jelenteni a bejáró tanulók helyzete, teremhiány miatt három osztályban a német nyelvnek csoportos tanítása, az V., VI. és VII. osztályokban a görög, angol nyelv mellett az olasz tanítása, a tornaóráknak egy tornateremben való ellátása, a rendkívüli tárgyak tanítása, az ifjúsági egyesületek működése, gazdag szertári anyagunk szemléltetése, előadótermek hiánya, a két intézetben való felügyelet gondja, külön elzárt épületből való igazgatás kérdése és még sok más előre nem látott nehézség, melyek vagy egyszerre vagy fokozatosan fognak reánk zuhanni. És én mégis azt mondom : nem szabad elcsüggednünk, nem lehet elkeserednünk. Nem illik hozzánk vénasszonyos módon sopánkodnunk azon, hogy miért éppen a mi iskolánkat szemelték ki hadikórháznak, s miért nem a többi intézetet. Tanuja voltam annak a jelenetnek, mikor a szemlét tartó katonai i i*