Református főgimnázium, Debrecen, 1942

13 tiil ahhoz igazodott nemcsak a mi gimnáziumunk, hanem az annak pártikulái­ként viselkedő vidéki gimnáziumok is a Hegyaljától a Marosig, a Szilágyságtól Komáromig és Somogy-Baranyáig megvont földrajzi határokon belül. Miután a gimnázium, mint a Kollégium alsó tagozata, a felsőnek, mint elsősorban lelkipásztorságra nevelő intézetnek előiskolája volt, a gimnáziumi oktatás és nevelés ahhoz az iskolázási eszményhez igazodott, melyet a humáni­las és pietas egybefonódottsága fejez ki. Ezen az eszményen a XIX. századra át hajló kor a reális tudományok mindnagyobb térfoglalásával ugyan sokat módosított, de azért újhumán jellegét az örökemberi eszmények szolgálatára nevelés céljából iskolánk mindmáig (a legújabb idők kapkodó tantervi válto­zásainak közepette is) híven megőrizte. Gimnáziumunk újabbkori élete az 1848—-49-es szabadságharcra követ­kező időkben kezdődik. Az abszolutizmus által hozott Organisaíionsentwurf a Kollégium addigi egységes szervezetéből a gimnáziumot kiragadta, önálló intézmény keretébe kényszerítette, s rendszerét nyolcosztályúvá tette. Mivel az átalakulást hatalmi szó s a mögött leplezetlen németesítő szándék erő­szakolta, a parancsnak az iskolafenntartó egyházkerület évekig ellenállt. Ennek azonban az lett a következménye, hogy gimnáziumunk a nyilvános­ság és az érettségi vizsgatartás jogát elvesztette. Erre az egyházkerület ellen­állása megtört, 1853-ban végre a kívánt feltételek mellett nyolc osztállyal és 12 tanárral megnyitotta gimnáziumát. Ez a szervezet azonban csakugyan nem lett hosszúéletű. Mihelyt a politikai nyomás engedett, az egyházkerület nyomban (1861) visszatért a régi hatosztályú, bár már rendes tanárokat foglalkoztató iskolarendszerre. De kitűnt, hogy ez az avult rendszer a válto­zott, megújult és fejlődésre sarkaló idők kívánalmainak csakugyan nem felel már meg. Azért 1873-ra ismét nyolcosztályúvá alakul át gimnáziumunk, s azóta ebben a szervezeti keretben folytatja mindmáig életét, 1913-ig az anya-Kollégium épületében, azóta pedig saját külön, kétemeletes, díszes épületben. Iskoláink legrégibb tanulói felől 1810-ig rendszeres anyakönyvi feljegyzé­sek nincsenek. Évenkénti számukat tehát csak egyes alkalmi bejegyzésekből, így is csupán megközelítőleg tudjuk megállapítani. Az osztályok létszáma a XVII. és a XVIII. században mindig túlzsúfolt : egy-egy osztályban sokszor 150—180 gyermek szorong. A XIX. század eleje (1810) óta napjainkig tanu­lóink összes száina meghaladja a hetvenezret. Közöttük ilyen, később fényessé lett nevek fordulnak elő : Szenczi Molnár Albert, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc (a mai hetedik és nyolcadik osztálynak megfelelő évfolyamon), Arany János, Tisza István gróf. Az egyszerű családok gyermekei között rendes tanulókként neveltették fiaikat a Dégenfeldek, a Telekiek, a Tiszák, a Vayak. Az iskola tanárai között legkiválóbbak (itt csak a már elliúnytakat véve számításba): Imre Sándor, Ladányi Gedeon, Szegedi Sándor, Békési Gyula, Tóth József, öreg János, Géresi Kálmán, Sinka Sándor, Nagy Zsig­mond, Mácsai Sándor, Debreczeni Ferenc, Karai Sándor. A legújabbkori (1873-mal kezdődő) nyolcosztályú gimnáziumnak igaz­gatói: Szegedi Sándor (1873—74), Kovács János (1874—-1870), Márk Pál (1870—1877), Békési Gyula (1877—1884), Tüdős János (1884—1894), Dóczi Imre (1894—1898), Sinka Sándor (1898—1904), Karai Sándor (1904—1922), Barcza József cum iure successionis 1921 szeptember 1-től december 13-ig helyettes igazgatóként működött, amikor meghalt, S. Szabó József (1922 1929), dr. vitéz Bessenyei Lajos (1929—1935), dr. Kun Sándor (1935—). A Kollégium történetére nézve legfőbb forrásmunkák : 1. Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város története. Debrecen, 1871. I—III. köt., II. köt. 582—629. 1. 2. Balogh Ferenc: A debreceni református Kollégium története. Debrecen, 1904. 3. A debreceni ev. református főgimnázium értesítője az 1894— 1895. évről. 5—379. 1. 4. S. Szabó József : A debreceni református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 1549—1925. Debrecen, 1928. 5. Dr. Nagy Sán­dor : A debreceni református Kollégium. Hajdúhadház, 1933. 424 I. (i. Dr. Varga Zsigmond : A debreceni református főiskola nagykönyvtára írás­ban és képben. Debrecen, 1935. I—II. köt. 7. Dr. Zsigmond Ferenc : A debre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom