Református főgimnázium, Debrecen, 1939

47 könyvtár gyarapítására fordítottuk. Két nyilvános hazafias ünnepélyt tartottunk még: október 6-án és március 15-én. Jelentős szervezeti újítás volt még ebben az évben, hogy az Önképzőkör új szakosztállyal gyarapodott. (A 111—1939/40. sz. tanárkari határozat alapján.) Az egyik dr. Varga Zoltán tanár vezetésével a Történelmi Szakosztály, a másik dr. Végh József tanár vezetésével a Táj- és Népkutató Szakosztály. Megalakulásukat az 1939 november 21. tanárkari gyűlés engedélyezte. Mindhárom szakosztály szép eredménnyel és kellő érdeklődés között munkálkodott. A szakosztályi élet örvendetes fellendülésével szemben az önképzőköri életben hanyatlás volt tapasztalható. Hiába állt rendelkezésünkre a nagyszerűen kidolgozott munkaterv, célunkat csak igen kis részben tudtuk megvalósítani a mindinkább fokozódó részvétlenség miatt. Igaz, sok erőt és időt emésztett fel a nagy erőpróba : a decemberi ünnepély. A háborús idők állandó izgalma, gyötrő bizonytalansága ránehezedett az ifjúság lelkére is. Megbénították az önképzőköri életet a szénhiány miatt való kényszerszünetek és a többszöri Kollégiumba való átköltözés is. Sorozatosan maradtak el előadások, úgyhogy pl. december és január hónapokban két hónapig szünetelt az Önképzőkör működése. Hozzájárult még mindezekhez a szereplők hiánya, úgyhogy végül már maga a választmány lépett fel, hogy fokozott működésével munkára serkentse a tagokat. Hogy az érdeklődést fokozzuk, többízben kértünk fel vendégelőadókat is : Dr. Molnár Pál felügyelő tanár vita-előadást tartott: Sport és szellemi műveltség ; dr. Bakó Elemér tanár : Finnország földje, népe és kultúrája ; dr. Ember Ernő tanár : Az örök Róma ; Kónya József tanár : A magyar építőművészet emlékei címen. Az utóbbi három vetítettképes előadás volt, és sok értékes tanulsággal szolgált az ifjúság számára. Sajnos, az idén az osztálygyűlések is hiányoztak. Ünnepi gyűlés keretében emlékeztünk meg Mátyás király születésének 500 éves jubileumáról február 24-én. Hinnünk kell, hogy a már évek óta tapasztalható hanyatlás meg fog állani ezzel az évvel, és az utánunk következő nemzedék talán jobban át fogja érteni az önképzőkörök nemzetépítő és nevelő hivatását, és szívvel-lélekkel magáévá fogja tenni ennek ideális törekvéseit. Az elmélyedő csendes munkára, az ifjúság öntevékenységének fokozására mindenesetre nyugodtabb légkör szükséges, mint a mostani nehéz idők. Az önképzőköri élet hanyatlásának sajnos, hű tükre volt az évvégi pályázatok eredménye is. Mindössze 20 pályázat érkezett be. Siralmas kép ez, ha összehasonlítjuk a régi, 60—80 pályamunkás pályázatokkal. A pályázatok a következőképpen oszlottak meg : eredeti költemény érkezett 1, novella 2, német műfordítás 1, történelmi