Református főgimnázium, Debrecen, 1937
38 Turista-szállóban, három tanár és negyven kisebb tanuló pedig a Kat. Nővédő Otthon sokkal nagyobb kényelmet nyújtó, barátságosabb szállójában nyert elhelyezést. Mindkét csoport szállásán kapott reggelit ; vacsorát és ebédet a szállóhelyekhez közelfekvő Raffai-féle vendéglő adott. A szállásokon való lepakolás után aznap csak vacsorázni mentünk, utána szállásainkra vonultunk. A következő napot, 22-ét teljesen Szeged nevezetességeinek megtekintésére használtuk fel. Reggel 8 órakor már a szegedi dohánygyárban voltunk. A gyár egyik főmérnöke kalauzolt bennünket végig, s megláthattuk a dohány cigarettává való feldolgozásának egész menetét, attó! a perctől kezdve, amint a dohány bálákban a gyárba érkezett, ott kibontják, szortírozzák, keverik a különböző minőségű hazai és külföldi leveleket, előkészítik a megmunkálásra, egész addig míg már cigarettának megtöltve vagy cigarettadohánynak csomagolva árusításra készen, ládákba csomagolva ismét szállításra készen nem áll. A dohánygyár után a városi villanytelepet, majd a Szegedi Vasutas Sport Klub új sporttelepét tekintettük meg, mely futballpályán kívül atlétikai és 'tenniszpályákat, sőt fedett (kugli-) tekepályát is magában foglal. Két fedett tribünje van, az atlétikai pályát körülvevő vascsőből készült kerítés egyúttal vízvezeték is. Ezután autóbuszra ülve körséta keretében megtekintettük a híres szegedi zsinagógát, azután a régi, éppen restaurálás alatt álló Mátyás-korabeli Ferences-templomot és annak egyházi vonatkozásokban, de Szeged történetére vonatkozó emlékekben is gazdag és tanulságos, szép múzeumát. Ezután egy működésben levő paprikamalmot tekintettünk meg. A malom munkásai a levegőben szállongó, finom paprikaportól úgy néznek ki, mintha paprikába fürösztötték vagy mártották volna őket. Egy ilyen paprika-ember a debreceni utcákon bizonyosan forgalmi akadályt okozna, úgy megbámulnák. A paprikamalomtól tovább vittek az autóbuszok bennünket a Hősök-kapujáig, a Fogadalmi-templomot szegélyező Dóm-térig, a szegedi szabadtéri játékok színhelyéig. A hozzánk beosztott vezetők kalauzolása mellett négy csoportban megnéztük a Hősök-kapujának freskóit, a Dóm-tér árkádjai alatt a magyar irók és tudósok pantheonját; az árpádkori nyolcszögű templomtornyot, a Fogadalmi-templomot. Miután meghallgattuk még a Dóm-tér óraszerkezetének zenéjét, a Tisza-parti sétányon elsétáltunk a Városi Múzeumba, hogy még gyorsan megtekintsük az akkor megnyilt képkiállítást és a régi szegedi élet nevezetességeit, valamint az ásatásokból kikerült emlékeket tartalmazó termeket. Ebéd előtt még megnéztük a szegedi Rác-templom ikonosztázait. A jó étvággyal elköltött ebéd után, délután gyalog átsétál-