Református főgimnázium, Debrecen, 1936

91 42. §. Az írásművek, melyek a tudomány és szépirodalom bármely ágát művelhetik, a főtitkárhoz, a term. tud. szakosztálynál a titkárhoz adandók be a szerző nevét rejtő jeligés levéllel. A beérkezett munkák elsősorban a vezető-tanárból, elnökből, titkárból és főjegyzőből álló ú. n. selejtező bizottság elé kerülnek, amely a kör színvonalán alól álló, bírálatra alkalmatlan vagy esetleg erkölcstelen irányú és tartalmú munkákat visszautasítja. A selejtező bizottság szükség esetén utasíthatja az előadásra beadott mű szerzőjét munkájának kiegészítésére vagy átdolgozására. Ilyenkor meg kell jelölnie a javítás kívánatos módját, szempontjait s a felhasználandó forrásművek és adatok jegyzékét. Az átdolgozott mű csak a bírálóbizottság újabb felülvizsgálata és jóváhagyása után kerülhet a kör színe elé. A bírálóbizottságba a vezető-tanár a kör más tagjait is behívhatja, ha ennek szükségét látja. Az elfogadott munkát a titkár bírálatra adja ki egy rendes vagy rendkívüli tagnak, aki a művet elfogadni s három hét alatt megbírálni tartozik. A bírálat komoly, kimerítő, tárgyilagos, felületességtől ment legyen ; kellő gonddal készíttessék ; gúnytól, személyeskedéstől óvakodjék. A term. tud. szakosztálynál mind a kiselejtezést, mind a bírálatra kiadást a szakosztály elnöke és titkára, illetve a szakosztály titkára végzi. 43. §. A kör tagjainak jogában áll, hogy írott műveiket a kör gyűlésén saját maguk olvassák fel, ha felolvasásukat az elnökségnél kellő időben bejelentették, és az a tárgysorozatba fölvétetett. Az ily művek is azonban, akár előlegesen, akár utólagosan, mindenkor bírálatra adandók ki, s csak az írásos bírálat után történik érdemleges méltatásuk. 44. §. Önálló munkák elbírálásánál (értekezés, novella, vers stb.) a titkár írásbeli részletes alapbírálatról köteles gondoskodni. Ezen alapbírálatot a témában járatos, hozzáértő tanulóval végeztesse el. Az alapbírálat tüntesse fel a mű gondolatmenetét, emelje ki a szerző felfogását, szempontjait, a tárgy jelentőségét, bírálja meg szerkezeti és stílusbeli sajátságait, az eredetiség mértékét, s végül összefoglaló véleményt adván a mű értékéről, ajánlja az érdemfokok egyikére. A munka érdemfokának megállapításánál az írásbeli alapbírálat véleménye különös tekintetbe veendő a szóbeli bírálatokkal szemben. A felolvasott munkára s bírálatra a tagok élőszóval teszik meg észrevételeiket. Az észrevételek tárgyilagosak, szorosan a tárgyhoz tartozók, gúnytól és személyeskedéstől mentek legyenek. A kör összes tagjainak tevékeny közremnnkálása végett az elnök egyes tagokat fel is szólíthat észrevételeik megtételére. A vitát az elnök zárja be, s ha a munka és bírálat érdemfokozatára nézve a hozzászólásokból a kör ítélete határozottan kivehető, az ítéletet kimondja ; ellenkező esetben a munka és bírálat érdemfokozatának megállapítása végeit szavazást rendel el. Az ér érdemfokozatok a következők : a) emlékkönyvbe írás, b) dicséret, c) tudomásul vétel, d) visszautasítás. A két első fokozatra ítélt mű vagy bírálat jeligéje felbontandó s a szerző neve kihirdetendő. Visszavetésre csak az Önképzőkör színvonalán alól álló vagy erkölcstelen irányú mű és ugyanilyen vagy személyeskedő bírálat ítélhető. 45. §. A bírálatot bárki ellenbírálatra kiveheti, de az ellenbírálatot személyeskedés nélkül köteles végezni. Ellenbírálat esetén csak a bírálatot és az ellenbírálatot olvassa fel az ellenbíráló. Bírálat vagy ellenbírálat felett az önképzőköri tagok bírálata vagy szavazása dönt. A bíráló, illetőleg ellenbíráló köteles bírálatát a titkár által kitűzött időre elkészíteni. Az ellenbírálat a bírálattal együtt a következő rendes gyűlésen kerül napirendre, hogy aktualitását el ne vessze. 46. §. Az emlékkönyvbeírásra ítélt mű és bírálat a kör tulajdona, s nyomtatásban csak a választmány engedélyével jelenhetik meg. 47. §. Az elveszett munkáért vagy bírálatért a választmány arra a tagra, aki az elveszés oka volt, a terjedelemhez és belső értékhez képest 1—5 pengő bírságot szabhat ; hanyag bírálókat megróhat. 48. A szavalatra lelkiismeretesen kell készülni. A szavalatot a