Református főgimnázium, Debrecen, 1934

125 nagylelkű anyagi segítségei tették lehetővé, amikor nekik ezért e helyen is őszinte köszönetemet nyilvánítom, egyúttal legyen szabad azonban hangsúlyoznom, hogy emez északi tanulmányaim a legszorosabb szerves összefüggésben vannak KözépEurópa s főkép a Magyar Medencében immár 35 éve folytatott tanulmányaimmal, mert hiszen a magyar madárvilág egy igen tekintélyes részének Észak az igazi szülőföldje, hazája, és hozzánk csak telelni, csak vendégségbe járnak. Eme Magas Északon végzett tanulmányaim tehát a magyar madárvilág ismeretét is szolgálják. Dr. Nagy Jenő. II. Iskolánk múltja. Keletkezési évéül 1549-et vehetjük. Ekkor alakult át a reformáció iskolájává a város középkori triviális intézetéből. Első rektora Dézsi András 1549—1552. Az iskolát hosszú ideig a város tartotta fenn, azután a debreceni református egyházzal együttesen ápolta és kormányozta. Az iskolai törvényeknek aláírt, a mai gimn. hetedik osztályú és azon felül levő tanulók névsora 1588-tól kezdődőleg van meg, szakadatlan egymásutánban, a Kollégium könyvtárában. Az első fennmaradt iskolai törvény az 1657. évből való. A gimnázium (I—VI. o.) növendékeiről 1816-tól kezdtek évenként rendszeres katalógusokat vezetni. Ezek szerint a rendes tanulók száma 1816-tól bezárólag 1933—34-ig 67,925. Hogy 1816 előtt mennyi lehetett az alsóbb osztályú tanulók száma, arról névsor hiányában, csak egyes följegyzések nyújtanak koronként tájékoztatást, így 1771-ben a gimn. hat osztályába 1137, 1794-ben 1351, 1904-ben pedig 1025 tanuló járt. A hatosztályú gimnáziumban a rector scholae vezetése alatt segédtanítók (collaboratorok), később ú. n. köztanítók (publicus praeceptorok) tanítottak egészen 1853-ig, amikor az iskola az Entwurf kívánalma szerint nyolcosztályú lett rendes tanárokkal. Első igazgatója Kovács Pál. Előzőleg már a XVIII. század végén a tiszántúli református egyházkerület vette gondjaiba, s azóta mindmáig ez a fenntartó- és kormányzó-testülete. Az első érettségi vizsgálat az 1853—1854. tanév végén tartatott az intézetben. 1861-től 1873-ig újra hatosztályú az iskola. Ekkor fejlesztetett ismét nyolcosztályú főgimnáziummá. A folyó tanévben az igazgatón kívül 20 rendes, 8 helyettes-, 3 óraadó-tanárral és 17 osztállyal (I. és IV. o.-ban a), b), c) szakasz, a VIII. o.-ban csak egy szakasz, a többi osztályokban a) és b) szakasz) működött. 1913-ig a régi Kollégium épületében volt elhelyezve, attó