Református főgimnázium, Debrecen, 1934

125 Az 1925—26. tanév kezdetén felállított állami középiskolai tanárképzőintézet dr. Pap Károly egyetemi tanár elnöklete alatt működött. Miután az intézetnek gyakorlóiskolája nincs, e tanévben iskolánkhoz 20 gyakorló tanárjelöltet (1. a tanszemélyzet között) osztott be, akik szorgalmasan látogatták a kijelölt tanárok óráit, s őket figyelve és utasításaikat követve, igyekeztek a tanításban kellő jártasságot szerezni, sőt több-kevesebb ideig önállóan is tanítottak. Közülök mindazok, akik erre kötelezve voltak, megtartották a próbatanításukat, melyeket mindenkor didaktikai és metodikai megbeszélés követett. E próbatanítások lefolyásáról és eredményéről már előzetesen közöltük az adatokat. k) A kollégiumi diákszövetség. A kollégiumi diákszövetség ezévi közgyűlését június 6-án d. u. 6. órakor tartotta az oratóriumban nagyszámú tag jelenlétében. A közgyűlést vitéz Bessenyei Lajos dr. ü. v. elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, amelyben főleg a diákszövetség egyre jobban romló anyagi helyzetével foglalkozott, és kérte a tagokat, hogy tagdíj befizetési kötelezettségüknek jövőben lelkiismeretesen tegyenek eleget, mert különben a szegény tanulók segélyezését nem bírjuk tovább teljesíteni. Ezután vitéz Roncsik Jenő dr. főtitkár felolvasta következő évi jelentését : „Szövetségünk hetedik évi munkásságának végére értünk. Hét küzdelmes év van a hátunk mögött, amely idő alatt eredményeket is tudtunk felmutatni, mert tagjainknak a Kollégium iránti szeretete és anyagi helyzete ezt megengedte. Az általános gazdasági leromlás és tagjaink nemtörődömségének következményeképen azonban a tagsági díjat ebben az évben sem tudtuk a remélt módon behajtani. Helyben eljáró útján kíséreltük meg a kintlévőségek beszedését, azonban az nem járt a kellő eredménnyel. Vidéki tagok tagsági díjainak beszedését meg sem kíséreltük, mert a mult tapasztalatai azt mutatták, hogy a behajtásra fordított költségeken felül alig marad valami a szövetségnek. Talán tudunk módot találni majd rá, hogy legalább egy részét kintlévőségeinknek behajtsuk. Az összes hátralék már 8744 pengőre rúgott 1935 január hó 1-én, amelyből körülbelül 2000 pengő Debrecenre esik. Bármennyire is siralmas volt az elmúlt évben szövetségünk anyagi helyzete, mégis lehetővé vált, habár csökkentett összeggel, a szegénysorsú és jóelőmenetelű tanulók segélyezése. Erre a célra 1237 P 30 fillért fordítottunk, s ezt az összeget a következőknek juttattuk : A ref. főgimnázium növendékei közül Orbán László VIIL Relormátus gimnáziumi értesítő. 3