Református főgimnázium, Debrecen, 1933

4 végezte, ahol 1878-ban tett érettségi vizsgálatot. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és a műegyete­men végezte 1878/79—1881 /82-ig, mint a középiskolai tanár­képző rendes tagja. Tanári oklevelet szerzett a fizikából és a mathematikából 1883 december 20-án. 1883 decembertől 1*884 április l-ig a gyakorló főgimnázium rendkívüli tagja volt, amikor is ideiglenes tanárnak a szatmárnémeti református főgimná­ziumhoz ment és ott működött 1884 június hó 30-ig. A tiszántúli egyházkerületi közgyűlés 1884 augusztus hóban 263. sz. hatá­rozatával megválasztotta rendes tanárnak kilenc szavazattal (hét szavazatot Illés Gyula kapott) egy mathesis és mértani rajz tanszékre, amely állását 1884 szeptember 1-én el is foglalta és azóta szakadatlanul Kollégiumunk szolgálatában áll. 1884 szeptember 1-től 1904 július l-ig, mint rendes tanár ; 1904 július 1-től (Egyházker. jkv. 75—1904. sz.) 1921 szeptember l-ig mint gimnáziumi igazgató (334—1921. sz. egyházker. rendkívüli intéző-bizottság); ezóta a mai napig, mint kollégiumi igazgató és a Kollégium egyetemi internátusának az igazgatója, amihez járul 1924 óta a református tanárképző intézet igazgatása is. Ezek csak kimagasló mérföldkövei egy hosszú életpályának, amelyek közül kettőt rögzítsünk most itt le. Az egyik az, hogy néhány nap múlva — február 11-én — lesz 75 éves Karai Sándor ; a másik pedig az, hogy ez év április 1-én betölti tanári működésé­nek, köznevelői szolgálatának 50. évét, mégpedig ugyancsak ez év szeptember 1-én lesz ötvenedik éve kereken annak, hogy a mi Kollégiumunkat szolgálja, vagyis néhány hónap kivételével életének egész munkásságát, ifjúságát, férfikorát és öregségét, mind-mind a mi szeretett Alma Materünknek szen­telte. Ezek olyan tények, amelyek mellett némán és hallgatagon elmennünk nem lehet és nem szabad, de nem is akarunk, azért gyűltünk most és ide össze, hogy mindezekről hálával és szere­tettel megemlékezzünk. Annak is oka van, hogy miért éppen ide, ebbe a főgimnáziumi épületbe és miért nem az ősi Kollégiumba. 1913 november 29-én átjött a gimnázium tagozata a Kollégiumnak az ősi anyaépületé­ből ebbe a bátran iskolapalotának nevezhető épületbe. Tehát e tanévben töltöttük be az itteni tartózkodásunk huszadik esz­tendejét. És aki körülnéz itten akárhol, az csak örömmel lát­hatja, hogy épületünkön ez a húsz év meg sem látszik, az ma is egészen újnak tűnik fel. És abban, hogy ez az épület ma áll és ilyen formában, szépségben tündöklik, szintén oroszlán­része van Karai Sándornak. Mélységes hálával és köszönettel adózunk mindenekelőtt e tényért az egyházkerület akkori elnökségének, dr. Baltazár Dezső püspök és gróf Degenfeld József főgondnok uraknak, akik bölcsességükkel és. erélyükkel a felvetett eszmét felkarolták és a megvalósulás állapotába

Next

/
Oldalképek
Tartalom