Református főgimnázium, Debrecen, 1930

IV. Iskolánk múltja. Keletkezési évéül 1549-et vehetjük. Ekkor alakult át a refoi máció iskolájává a város középkori triviális intézetéből. Els rektora Dézsi András 1549—1552. Az iskolát hosszú ideig ; város tartotta fenn, azután a debreceni református egyházzá együttesen ápolta és kormányozta. Az iskolai törvényeknél aláírt, a mai gimn. hetedik osztályú és azon felül levő tanulói névsora 1588-tól kezdődőleg van meg, szakadatlan egymás utánban, a kollégium könyvtárában. Az első fennmaradt iskola törvény az 1657-ik évből való. A gimnázium (I—VI. o.) növen dékeiről 1816-tól kezdtek évenként rendszeres katalogusoka vezetni. Ezek szerint a rendes tanulók száma 1816-tól 1929— 1930-ig 63,688. Hogy 1816 előtt mennyi lehetett az alsóbb osz­tályú tanulók száma, arról névsor hiányában, csak egyes föl­jegyzések nyújtanak koronként tájékoztatást. így 1771-ben Í gimn. hat osztályába 1137, 1794-ben 1351, 1904-ben pedig 102£ tanuló járt. A hatosztályú gimnáziumban a rector scholae veze­tése alatt segédtanítók (collaboratorok), később ú. n. köz­tanítók (publicus praeceptorok) tanítottak egészen 1853-ig, amikor az iskola az Entwurf kívánalma szerint nyolcosztályú lett rendes tanárokkal. Első igazgatója Kovács Pál. Előzőleg már a XVIII. század végén a tiszántúli református egyházkerület vette gondjaiba s azóta mindmáig ez a fenntartó- és kormányzó­testülete. Az első érettségi vizsgálat az 1853—1854. tanév végén tartatott az intézetben. 1861-től 1873-ig újra hatosztályú az iskola. Ekkor fejlesztetett ismét nyolcosztályú főgimnáziummá. A folyó tanévben az igazgatón kívül 19 rendes, 7 helyettes, 1 óraadó tanárral és 16 osztállyal (a hét alsó párhuzamos, az I. o.-ban a), b), c) szakasz) működött. 1913-ig a régi kollégium épületében volt elhelyezve, attól kezdve egy díszes, külön új épületben foglal helyet, mely minta­szerű berendezésével és felszerelésével méltán egyik ékessége és büszkesége a hazat kulturális intézeteknek. Sok hírneves tanára közül a következőket említjük fel : Szegedi Gergely (1559), Félegyházi Tamás (1568—70), Szilvásúj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom