Református főgimnázium, Debrecen, 1924

10 beleőrültek hazafiúi csüggedt fajdalmukba, — de én jól láttam akkor is, hogy az az ifjú nemzedék, amely az ö 15 — 16 éves fejére honvédcsákót tett önkéntesen, méltó az életre, méltó a jövendőre. A mai ifjúság is talán maga sem ismeri ki jól magát a mostani erkölcsi ködnek és napfogyatkozásnak kísérteties világában, — de én innen felülről jobban belelátok a lelkébe, felismerem benne regényhőseim modelljeinek a méltó utódait s el is várom, hogy méltóknak mutatkozzanak azokhoz, hogy átérezzék a reájuk váró nagyszerű hivatást, amilyenre a gondviselés még alig méltatott valaha egy-egy ifjú nemzedéket.. Kedves diákok, Jókai beszél hozzátok, nem én. Ő mondja nektek, hogy a magyar glóbus most nemcsak megállott fejlődése pályáján, hanem darabokra is zúzódott. Száz évvel ezelőtt a debreceni kollégium diákjai mozdították meg, Jókai szerint, a lomha magyar Földet, — a mai diákokra nemsoká még nehezebb, de még nagyszerűbb kötelesség fog háramlani : az elszakított országrészek visszaszerzése. Ha csak a logikától vártok biztatást és segítséget : akkor nem tudjátok beteljesíteni égi küldetéseteket. Nektek abból a szent fluidnmból kell erőt merítenetek, amelyet a tapasztalati -logika inkább kiszáraszt, mintsem megszaporít. De a hitben való vérszegénységnek van egy páratlan sikerű ellenszere, amely a fiatal szervezetben csodákat művel. Jókai költészete ez a csodálatos vérképző balzsam. Ezzel oltsátok be a lelketeket s akkor aztán fogjatok hozzátok ti a mi meggyógyításunkhoz, a mai felnőtt, beteg generáció meggyógyításához, melynek egekig ható nyomorúságában ma már jól látjuk, mi volt a katasztrófa egyik lényeges oka s bünhödésünk egyik legérthetőbb tényezője : az a bűn, hogy ez a mai nemzedék már meg merte unni, le merte nézni,, el merte felejteni az ideálizmus világraszóló, tüneményes magyar költő-lángelméjét. . . Jókait. II. Iskolánk múltja. Keletkezési évéül 1549-et vehetjük. Ekkor alakult át a reformáció iskolájává a város középkori triviális intézetéből. Első rektora Dézsi András 1549 — 1552. Az iskolát hosszú ideig a város tartotta fenn, azután a debreceni református egyházzal együttesen ápolta és kormányozta. Az iskolai törvényeknek aláírt tanulók névsora 1588-tól kezdődőleg megvan a kollégium könyvtárában. Az első fennmaradt iskolai törvény az 1657-ik évből való. A hatosztályú gimnáziumban a rector scholae vezetése alatt segédtanítók (collaboratorok), később köztanítók (publicus praeceptorok) tanítottak egészen 1853-ig, amikor az iskola az Entwurf kívánalma szerint nyolc osztályú lett rendes