Református főgimnázium, Debrecen, 1918-20

61 ból, Csorba Jenő (Karcag, isin.) a magyarból, Gödény Ferenc (Budapest, László M.-féle főgimn.) a magyarból, Oláh István (Karcag) a magyarból, Csáky Gergely (Debrecen, református főgimnázium) a latinból, Szécsy István (Debrecen, református főgimnázium) a latinból, Péczely Sándor (Debrecen, református főgimnázium) a történelemből, Friedrich Béla (Hajdúböszörmény) a mennyiségtanból (második javító), Orosz Bálint (Máramarossziget) a történelemből a követelményeknek megfelelvén, érettnek ítéltettek ; összesen 9 tanuló, míg Holló György (Kisújszállás) a természettanból meg nem felelvén, második javítóvizsgálalra utasíttatott két hó múlva. 2. 1919 október havában rendkívüli érettségi vizsgálat. Ez azért vált szükségessé, mert a szatmárnémeti református főgimnáziumnak több VIII. o. növendéke 1919 április havában beállván a székely hadseregbe, az ottani tanári kar a közoktatásügyi népbiztosság 4. számú rendelete alapján vizsgálat nélkül kiadta nekik az osztálybizonyítványt és az érettségi bizonyítványt. A tanácsköztársaság megbukásával ezek a bizonyítványok érvénytelenekké válván, a tanári kar 1919 augusztus 30. kelettel a VIII. osztály elvégzéséről vizsgálat nélkül új bizonyítványt állított ki részükre. Ezen tanulók közül tízen a püspökhöz folyamodtak, hogy 1919 szeptember hóban a szatmárnémeti református, főgimnáziumban tehessenek érettségi vizsgálatot. Minthogy ott a magyar történelemből nem tehettek volna vizsgálatot, a püspök kérésüket nem teljesítette, hanem 1919 szeptember 29-én kelt 3084—1919. sz. rendeletével megengedte, hogy a debieceni református főgimnáziumban 1919 október hó 7-én érettségi vizsgálatra előállhassanak. A vizsgálat elnöke volt : Dr. Dóczi Imre egyházkerületi középiskolai felügyelő. Kormányképviselő e vizsgálatra sem küldetett ki. A vizsgálóbizottság tagjai voltak : Barcza József a magyar nyelv és irodalomból, dr. Szeremley Béla a latin nyelv és irodalomból, dr. Szabó Márton a történelemből, Nyáry Béla a mennyiségtanból és a természettanból. Igazgató : Karai Sándor. A.z írásbeli érettségi vizsgálat 1919 október hó 7., 8. és 9. napjain tartatott meg, amelyre a fentemlített püspöki rendelet alapján 10 tanuló jelentkezett és bocsáttatott. írásbeli tételek voltak: a) a magyar nyelv és irodalomból: ,,A hunmagyar mondák feldolgozásai újabb irodalmunkban" (egy tanuló, Ötvös Dániel, mivel a magyar írásbeli napjának délutánján jelentkezett, a következő tételt dolgozta ki az igazgató felügyelete alatt: „Vörösmarty lírai költészete"); b) a latin nyelv és irodalomból : Cicero : In Catilinam III. 5. „Ac ne longum sit..-. ad Catilinam datas esse dicebat" ; c) „1. Három szám mértani sort alkot, összegük 52 ; ha a középsőhöz 8-at adunk, a sor számtanivá válik. Melyek e számok? 2. Egy 12 oldalú szabályos gúla