Református főgimnázium, Debrecen, 1914

4 a magyar-lalin szakcsoportból és tett ugyanazon évben doktori szigorlatot a magyar irodalomból, a magyar nyelvészetből és. a római irodalomtörténetből. Az 1909—10. tanévben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium szakkönyvtárában volt alkalmazva, a tanév második felében pedig a budapesti V. ker. állami főgimnáziumban gyakorló tanárjelöltként is működött. Egyévi önkéntesi évének kiszolgálása után az 1911—12. tanév kezdetén főgimnáziumunkban lett helyettes tanár, ahol 1912. évi november hó 20-án, rendes tanárnak választották meg. Több könyvismertetésen és hivatalos könyvbírálaton kívül' önállóan is megjelent munkái : A magyar verses oktató költészet 1772-ig és Trencséni Csák Máté a magyar drámai és epikus költészetben. Az Országos Református Tanáregyesület 1914. évi június, havában Debrecenben tartott közgyűlésén központi jegyzőjévé választotta, de e tisztét a kitört háború miatt már meg sem kezdhette. A kiváló tanárnak és derék embernek emlékezetét, aki. a hazafias kötelességteliesítésre életével és halálával példát adott, híven megőrizzük. Dr. Petzkó Ernő tanár beszéde, melyet dr. U. Szabó Gyula tanár gyászünnepén a kollégium oratóriumában 1914 november 14-én mondott. Tisztelt gyászoló gyülekezet I Kedves tanulóifjúság ! H.i annyi megtépett szív mélyen gyászos fájdalmának,, ha egy rombadőlt világ felett kesergő szülék reménytelen bánatának, ha a nagy veszteségekre hulló könnyek özönének most megvolna az a tiszteletet parancsoló ereje és hatalma, hogy ágyúk félelmes bömbölésének, vérzivatarokban száguldó paripák bősz tombolásának, fegyverek gyilkos záporának csak pár percnyi szünetelését is elérhetné, akkor a mérhetetlen csapáson kesergő szívünk fájdalmas sikoltásával belekiáltanánk a rémes, éjszakába : hősi bátorság, nemes elszántság és önfeláldozás.