Református főgimnázium, Debrecen, 1912

II. Az oligarchia és jobbágyság első küzdelmeinek okai. írta és tanári beiktatása alkalmával 1913 február hó 22. napján felolvasta: Osvátli Ödön. Szent István államszervezete a XI. század végén s a XH-ik folyamán éri el virágkorát. A XIII. században már, mikor királyaink a trónkövetelőkkel s az ifjabb királyokkal örökös harcot vívnak, mikor pártjuk, hatalmuk megtartásáért egész várterületeket adományozgatnak s mikor a magyarság gondolkozásában teljesen európaivá, lelkében pedig igazi keresztyénné lett: Szent István államszervezete bomladozni kezd s a nyugati rendi szellem hódít mind nagyobb és nagyobb tért s nálunk is a hűbéri eszméken nyugvó állami és társadalmi rend kifejlődése veszi kezdetét. Az Anjouk uralomra jutásával pedig az eddigi vármegyei rendszer teljesen felbomlik s a rendi alkotmány indul virágzásnak. Rendi állásra nézve nálunk is most már nem a származás lesz irányadó, hanem a földbirtok : „a földbirtok nagysága ad állást, jogot és tekintélyt ; a földbirtok hiánya pedig megfoszt attól".

1 A rendi szerkezet szerint az ország szabad, tulajdonbirtokkal nem rendelkező lakói földesúri hatóság alá kerülnek. E szabad birtokkal nem rendelkező lakásokból alakul ki a XIV. században hazánk negyedik rendje, a politikai jogokkal nem biró, de az állami és egyházi terheket viselő jobbágyság. A jobbágysággal, mint szabad jogállású munkássággal már az Árpádok korában találkozunk. Sőt már ez időben is voltak 1 Varga Ottó: Világtörténet II. k. 46. 1. 2*