Református főgimnázium, Debrecen, 1912

15 sohasem remélt (XXXV. fej.), tehát afféle „Übermensch". Erosnak apai és anyai származása révén ,,a következő tulajdonságai vannak : először is mindig szegény, sok hijja annak, hogy gyöngéd és szép legyen, amint ezt sokan hiszik, hanem dúrva és. piszkos, mezítláb jár

1, hajléktalan, mindig a földön alszik takaró nélkül és pedig a szabad ég alatt kapuk előtt, meg az utcákon hál és miként az anyja, örökös nélkülözésben van ; viszont apja révén a szépeket és jókat hajszolja, bátor, vakmerő és heves, rettenthetetlen vadász, mindig cselszövényeken töri a fejét, tudásra vágyódik, leleményes, egész életében bölcselkedik, páratlan szemfényvesztő, méregkeverő és hamis okoskodó" (XXIII. fej.).

2 Ezzel szemben Sokrates, mint katona, Alkibiades előadása szerint ,,a legeslegiszonyúbb hidegben . . . saru nélkül könnyebben járt a jegén, mint a többiek saruban", az ütközetben és a visszavonulás közben nyugodtan, bátran viselkedett; viszont rendes polgári életében Sokrates folytonosan bölcselkedik, „nagy szeretettel foglalkozik a szépekkel, körükben időzik mindig" s úgy Alkibiadest, mint a többi Agathonnál levő vendéget a házigazdával együtt „megmarták a bölcsészet eszméi, amelyek a viperánál mérgesebben sebeznek". Egyszóval az Erősről elmondott tulajdonságok legnagyobb részben fellelhetők Sokratesben is, noha nem rendszeres fejtegetés alakjában, de erre nézve eleve megjegyzi Alkibiades (XXXI. fej. végén) : „És ne csudálkozz, ha beszédemben egyszer ezt, másszor azt mondom el, amint épen eszembe jut, mert ilyen állapotban nem könnyű a te különösségeidet sorban és rendben elszámlálni". De Sokrates nagyjában és egészében a szeretet fokozatait, a platonikus létrát is illusztrálja. A Sokrates beszédjével szemben a legerősebb kételkedés ezen a ponton támadt, amennyiben az a lépcsőzet olyan szédítően magasra emelkedett, hogy a halandó és véges határokhoz szokott szem nem bírta követni. Egy végtelen létra ez, az ég és föld összekötője, valóságos Jákób létrája. Természetes, ha szkepsissel fogadták. Mert az első fokozat, egy szép testnek a szeretete, magától értődő, könnyen meg1 A II. fej. legeleje, mely Sokratest külsőleg jellemzi, érdekesen állítható párhúzamba Eros ezen tulajdonságaival, 3 Emlékeznünk kell itt Sokratesnek az athenaei nép köztudatában élő képére, amelynek egyik jellemző megnyilatkozása Aristöphanes „Felhők" c. darabja.