Református főgimnázium, Debrecen, 1911

6 tekintélyével, jogaival vagy legalább is előjogaival, tisztségei­vel, mentességeivel, kiváltságaival, kegydíjaival és egyebekkel. Nemzet és állam a szó valódi értelmében nem volt, mert a tár­sadalom rendi tagozódása az államnak és nemzetnek a nega­ciója. Tagadhatatlanul iiagy és fényes múlt állott ugyan e ki­váltságos rend mögött, évszázadokra visszanyúló történelem bizonyította egyfelől vitészégét, mellyel hazánkat szerezte és megtartotta, másfelől bölcsességét, mellyel hazánkat szervezte és fejlesztette. Az ő műve a régi magyar alkötmany kifejlesz­tése, mely a szó valódi értelmében rendi alkotmány volt. Hazá­jával együtt védelmezte a rendi alkotmányt is, melyen szere­tettel csüggött, jól tudva azt, hogy ez alkotmány felbomlásával az előjogok által biztosított gazdasági erők is kiszaladnak a kezéből. Azonban éppen a gazdasági erők kifejtése szempontjából bizonyult csakhamar tehetetlennek a régi alkotmány. Egyfelől a népesség természetes szaporodása, másfelől az állami élet folytonosan bonyolultabbá és sokoldalúbbá fejlődése mind szé­lesebb körű gazdasági erőkifejtést és termelést igényeltek, melynek arányai felülmúlták a rendi alkotmány szűk kereteit. És mégis — szemben ez új helyzettel — az újabb állami intéz­mények, különösen az állandó hadsereg szervezése, leszállítot­ták a kiváltságos rendek feladatát, úgyszólván illuzóriussá tették azokat a kötelességeket, melyekre hivatkozva, előjogaikat felépítették, amely kötelességek mind nagyobb erővel zúdultak a jogtalan társadalmi osztály nyakába. E körülmény már magá­ban is szükségessé tette a régi rendszer újjá alakítását. A feje­delmi hatalom ellen pedig, amely ho fegyverrel, hol bürokrá­ciává!, hol furfanggal folytonosan és lállandóan igyekezett az alkotmányt megsemmisíteni, elégtelennek, erőtelennek bizo­nyult a kiváltságos rend egymagában. A hosszas küzdelem ennélfogva arról győzte meg sok élesebb látású elődünket, hogy alkotmányunk azért támadható meg oly könnyen, mert igen szűkkörű és a rajta kívül álló népnek, még ha akarja is védeni ez alkotmányt, nincs megadva arra a lehetőség. Be akarták tehát ezeket is vonni azokba az ősi jogokba, amiket az emberi­ség legkiválóbb szellemei mindenki számára sürgettek s ezzel egyszersmind sokkal szélesebb alapra fektetett, sokkal erősebb műnek akarták látni a magyar alkotmányt. A XIX. század

Next

/
Oldalképek
Tartalom