Református főgimnázium, Debrecen, 1909

31 naiv ki sem festette szebb típusát, mint ö Kárpáthy Zoltán-ban vagy a Kőszívű ember fiai-ban. De a diákéleten kívül nem kevébbé érdekesen mutatja be előttünk a reform-kor életét és a szabadságharc eseményeit. Itt is előtérben áll az ifjú Magyarország. Nem volt a magyar nemzet soha oly nagy, a magyar erények soha olyan ragyogóan nem tündököltek, mint ebben a — sajnos — rövid korszakban; annál nagyobb köszönetet érdemel tehát Jókai, amiért legnagyobb regényeinek tárgyául ezt az időszakot vette. (Magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Régi jó táblabírák, Politikai divatok, Elátkozott család, Kőszívű ember fiai, Egy az isten stb.) Mindezen művekben helyet talál a régi patriarchális — táblabíró —• világ is, melyet legkedvesebben a Kedves atyafiak-ban rajzol. Bár a XIX. század történetén kívül számos regényével a rég múltakat, a nemzet mithikus hős korát, majd az örökösödési és francia háborúk éveit, s — amit legszívesebben tesz, — a törökvilág visszás viszonyait idézi föl, mégsem szegődik egész tehetségével a múlt idők szolgálatába, korántsem fordul el a jelentől. Sőt a korszakos nagy kérdések őt is erősen foglalkoztatják (hiszen dicsőséges szerepe van a március 15-iki eseményekben is); a népiesség virágillatot hozó friss szellője át meg át járja egész költészetét, nemcsak stílusának adja meg legjellemzőbb bélyegét, hanem a népélet rajzában is nyilvánul. Míg az egészen romantikus Jósika csak mellékesen szerepeltet népi alakokat (pl. a haramiák az Abafi-ban), addig Jókai éppen annyira népies, mint romantikus ; mikor Szigeti egyre-másra írja népszínmüveit; ugyanaz időben regényeiben számos jelenetet rajzol a népéletből, sőt később népregénnyel lép lel (Sárga rózsa). Nem tartozik azon költök közé, — irodalmunk egyáltalán alig ismer ilyeneket, kiket — ahogy Eötvös mondja — nem hevít koruknak érzeménye; nála a költészet „kedves játékká" sohasem süllyed. Bizonyítja ezt népiessége, de bizonyítja az is. hogy volt idő, mikor egyenesen azért írt, hogy az egész nemzetet mostoha politikai viszonyai között bátorítsa, hogy ne csak szórakozást nyújtson, hanem vigasztalást is. Korának érzelmei épp olyan közvetlenül hatottak regényeire, mint azon idők lírájára. A nagy nemzeti gyász ideje volt ez. midőn sokan úgy gondolkoztak, hogy „a nagyszerű halál'" eljött. Ő nem ezekkel tart. Új földesurá-ban gyönyörűen példázza a magyar föld erejét: nem szabad kétségbeesnünk, mert ez az erő mindig megtartja a magyart. Kora a nagylelkű bátorításért.