Református főgimnázium, Debrecen, 1909
6 a kísérleti hibák miatt teljesen pontos eredményt ágv sem kaphatnának s ezzel a ténnyel a geometria kísérleti tudománnyá lenne. Ezen tétellel foglalkozott hazánk legnagyobb mathematikusa, Bolyai is. Rendesen egy személyben beszélünk róluk, mert apa és fiú neve ezen a téren összeforrt. Talán külön-külön nem került volna bele nevük a legnagyobb mathematikus lángelmék közé Az apa: Bolyai Farkas kezdett el a parallelák tanával — mint ő nevezte — foglalkozni, ő is sokfajta bizonyítását megpróbálta az V. posztulatumnak. Ő. aki a tudomány újabb lépéseit nem ismerhette meg hamarosan, távol a nyugattól, Marosvásárhelyen, annál mélyebben hatolt a mathematika alapjaiba. Maga említi: 1 „Gauss a számtan és geometria elemeiben akkor — t. i. mikor Göttingában együtt voltak — kevésbbé volt erős, mint én pusztán magamtól, de neki a magasabb számítások már csak játék voltak, mikor nekem még csak sejtelmem sem volt róluk". Mikor azonban látta munkája eredménytelenségét, fiát is iparkodott elriasztani töle: „ Kérlek, te se kíséreld meg a parallelákat, mert velük minden idődet elpazarlanád. A tételt valamennyien együtt nem fogjátok bebizonyíthatni. . . . Bejártam a feneketlen éjszakát és minden fény, életemnek minden öröme elhamvadt benne. Isten szerelmére kérlek, hagyd abba a pnrallelák dolgát — úgy irtózzál tőle, mint valami feslett társaságtól Kész lettem volna vértanúságra, csakhogy a geometriát e folttól megtisztítva adhassam át az emberi nemnek .... Ha feltaláltam volna a parallelákat, bár senki sem tudta volna meg, angyallá lettem volna". 8 „Néhány axiómám oly elbűvölő, hogy első pillanatra hajlandók volnánk evidensnek tekinteni. De egyik sem az . . . Többet mint én e téren nem fogsz létrehozhatni . . . Egy tapodtat se lépj előre, különben el vagy veszve". Ez intés, a helyett hogy elriasztotta volna fiát, még jobban tüzelte s —• mint írja — „a leghevesebbre fokozott vágygyal és erélylyel iparkodott minden áron magát keresztül törni" a nehézségeken. 3 Bolyai János is eleinte az említett posztulátumot akarta bizonyítani, s e közben jött az a — neki örök életet biztosító — gondolata, hogy ha ezen posztulátumot nem lehet bizonyítani, nem 1 Stílekéi: A nem Eukl. geom. tört. Matti, és Term. tud. Értesítő 1900. 248. 1. 2 Stackel i. h. 244—245. lap, 3 Stackel i. h. 245. ].
