Református főgimnázium, Debrecen, 1908
16 sítja az étert. Ehhez munkára van szükség s e munka annál nagyobb, mennél nagyobb az elektron sebessége. A sebesség növekedésével tehát nagyobbnak ttinik fel az elektromágneses tömeg. A tömegnek a sebességtől való függését vizsgálva a tudósok arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az elektron egész tömege egyenlő az elektromágneses tömeggel. Az elektronnak eszerint anyagi tömege nincs, a mérésekből nyert eredmény csak a mozgó elektron munkavégzésénél nyilvánuló tehetetlenségből adódik. Az elektron tehát csak az éternek egy bizonyos deformációja, mely egy pont körül szimmetrikus elhelyezésű. Ha az elektron sebessége változik, akkor az áram által létesített mágneses mező is változik s ennek következtében az elektromos mező is változást szenved. Ezen változások létesik az indukált áramokat. Az indukció alaptörvénye, vagyis a Lenz-féle törvény az elektron-elmélet szerint azt jelenti, hogy az elektron sebességváltozása az éterben oly változást létesít, amely ezen sebességváltozás ellen működik. Az elektromágneses mező változása a fény sebességével terjed tovább. Maxwel hozta először kapcsolatba az elektromágneses fényelmélettel a fizikai jelenségeknek két különálló csoportját, a fényjelenségeket és a villamosságot. Hertz kísérletileg igazolta, hogy az elektromágneses hullámok — melyek a drótnélküli távírónál találtak gyakorlati alkalmazásra — ugyanazokat a törvényeket követik, mint ^a fényhullámok, csak a hullámhosszúságuk nagyobb. A jelenségek teljes magyarázatát Lorentz adta meg elektron-elméleti alapon. Eszerint a melekulák elektronjainak rezgő mozgása elektromágneses hullámokat létesít az éterben. Ha a rezgések elég gyorsan történnek, akkor a keletkezett hullámok a szemre is képesek hatni s így előáll a fény; ennek azonban elég szűk határai vannak. mert ekkor a másodpercenkinti rezgések számának körülbelül 450 billió és 800 billió között kell lennie. Lorentz elméletét legszebben igazolta Zeeman felfedezése, mely szerint a fényforrásúi szolgáló gáz színképének minden egyes egyszerű vonala helyébe a vonalaknak egy bizonyos csoportja lép, ha a gáz erős mágneses mezőbe kerül. Vizsgáljuk pl. az izzó kadmiumgőz sugarait a mágneses erővonalak irányában. A színkép egyszerű zöld vonala helyett ez esetben két új vonal lép fel az eredeti vonal helyétől jobbra és balra egyenlő távolságban. A rezgő elektron pályája rendesen ellipszises alakú. Minden ellipszises mozgás
