Református főgimnázium, Debrecen, 1908

13 ilv részecske tömege m. sebessége v, akkor a mozgási energiája. mv% * —- Egyenletes hőmérséklet esetén ez mmden atomnál és elektronnál ugyanaz. Ahányszor kisebb tehát az elekton tömege az atom tömegénél, annyiszor nagyobb a sebességének a négyzete. Hőmérsékleti különbség esetében e szerint a szabad elektronok áramlása jön létre a melegebb helyről a hidegebb felé. Ez érthetővé teszi azt, hogy a jó hővezetők egyúttal jó villanyvezetők is. Köralakú homogén féinsodrony egyik részének melegítésekor a két ellentett iránvú elektron-áramlás egymást kiegyenlíti. Ha azonban a zárt vezetékbe két különböző fém van közbeiktatva s ha e két fém forrasztási helyét melegítjük, akkor a két ellentett irányú elektronáramlás különböző sebességű és erősségű lesz s így az egyik a másikat legyőzi. így jönnek létre a hőelektromos áramok. Minden gáz tartalmaz bizonyos mennyiségben szabad iónokat. A pozitív iónok a rendesnél kevesebb, a negatív iónok a rendesnél több elektront tartalmaznak. Közönséges körülmények között a szabad iónok száma oly csekély, hogy a gázokat vezetőknek tekinteni nem lehet. Alkalmas külső energia hozzájárulása által a szabad iónok száma annyira nőhet, hogy a gáz ez által vezetővé lesz, amint azt az elektromos kisülés jelenségei igazolják. Az összetett gázoknál az ionizáció rendesen vegyi bomlás nélkül megy végbe. A Crookes-csövekben az elszakadt eleletronok nem egyesülnek semleges molekulákkal vagy atomokkal negatív iónokká, hanem szabad állapotban fordulnak elő. E szabad állapotban előforduló elektronok alkotják a katódsugarakat. A katódtói ellökött elektronok bizonyos távolságban oly nagy sebességhez jutnak, hogy képesek a semleges gázmolekulákba ütközve azokat ionizálni. Ennek következtében éterhullámok keletkeznek s így áll elő a csillámló fény, vagyis a második negatív réteg. A katódhoz nagy sebességgel érkező pozitív iónok ionizáló hatása létesíti a katódon megjelenő első negatív réteget. Az elektronok elhagyva a második negatív réteget a Faraday-féle sötét téren át haladnak tovább. Eközben a sebességük a katód taszító hatása alatt folyton nő, míg végre újra képesek lesznek a gáz-molekulákat ionizálni. így áll elő a pozitív anód-fénv. A ritkítás fokozásával a Faraday-féle sötét tér egyre nagyobb lesz s így az anód-fénv mindinkább háttérbe szorul, mert az elektronoknak mind nagyobb és nagyobb útat kell megtenniük, hogy gázmolekulákba ütközzenek. Ha a katód-sugarak valami akadályba ütköznek, akkor az ütközés helyétől igen kis