Református főgimnázium, Debrecen, 1908

11 sugarak. Sebességük Gehrcke és Reichenheim szerint 110 km. körül változik, tehát sokkal kisebb, mint a katód-sugaraké. Ezekből látható, hogy a ritkított gázokban történő elektromos kisülés jelenségei az elektromosságnak egészen új elméletére vezettek. Ezen elmélet némileg rokonságban van Franklin egy folyadékos elméletével, de annál sokkal tökéletesebb, ellenmondásra nem vezet s vele az elektromosság és a mágnesség összes jelenségei, valamint azoknak a fényjelenségekkel való kapcsolata is megmagyarázhatók. Lorentz H. A. fejtette ki teljesen ezt az elméletet, alkalmazva azt a fényjelenségekre is. Az elektron-elmélet szerint csak egyféle elektromosság van, amely azonban nem folytonos, hanem ép úgy atomokból áll, mint az anyagi testek. Az elektromosságnak ezen legkisebb mennyisége az elektron. Az elektromosságot nem mutató testek atomjai bizonyos számú elektront tartanak lekötve, amelyek bizonyos körülmények között az atomtól elválhatnak. Minden atomtól annyi elektron választható el, ahány vegyértékű az illető atom. Az elektronjától megfosztott atomot pozitív elektromosságának mondjuk, a szabad állapotban levő elektront és a rendesnél több elektront tartalmazó atomot pedig negatívnak. Két elektron vagy két pozitív, illetőleg negatív atom egymást taszítja, egy elektron és egy pozitív atom pedig egymást vonzza. Az oldatok molekuláinak egy része Arrhenius elmélete szerint vegyileg fel van bomolva (disszociálva). A disszociált molekulák száma a hígítással fokozódik. A molekuláknak ezen felbomlása oly módon megy végbe, hogy a hidrogén és a fémes alkatrész egy (esetleg több) elektronja leválik, amelyet a különvált, nem fémes alkatrész köt le. Ha ezen oldaton villamos áram megy át, akkor ezen disszociált elektromos részecskék, ú. n. iónok az ellenkező nemű eletródokhoz áramlanak s ott a negatív iónok fölös számú elektronjaikat leadva, a pozitívok meg ugyanannyit felvéve, semleges atomokká vagy atomcsoportokká válnak. E folyamatot az oldatban, az ú. n. elektrolitben, új disszociáció követi, hogy a disszociált és a nem disszociált molekulák aránya változatlan maradjon. Az elektrolitben az áramot eszerint a szabad iónok mozgása létesíti. Ezzel az elektrolízisnek, vagyis az elektromos vegybontásnak a törvényeit könnyű szerrel meg lehet magyarázni. A fémek elektromos vezető képessége az atomjaikról levált szabad elektronok mozgásán alapszik. Egyes szabad elektronok