Református főgimnázium, Debrecen, 1907

15 tudomásul, az egy Hunyadi Ferenc főjegyző tiltakozott ellene s tiltakozása jeléül a gyűlést ott is hagyta. Sinay népszerűsége a papság körében ekkor állott tetőpontján, tekintélye még inkább öregbedett. mikor a beadvány nem maradt eredmény nélkül. Gondolni lehet, mily haragra gyúladtak a világi urak, Domokossal élükön, mikor erről tudomást szereztek. Előbb Szathmáry püspököt akarták felelősségre vonni, mint akinek nevében az előterjesztés beadása történt. A püspök azonban nem érte meg ezt a meghurcolást, 1791 március 2-án egy véletlen baleset következtében meghalt. Mintha a végzet is siettette volna az események fejlődését, hogy az összeütközés legforróbb középpontjába Sinay juthasson. A világi urak azelőtt is gyanították, hogy ebben a dologban Sinay keze volt az intéző, most azután a püspök halálával egyenesen szemtől-szembe állott velük. Fel kellett vennie az élet-halál harcot. A papi párt nagyobb része mögötte állott, öt tekintette vezérének, jelentékeny egyházi ember csak egy állott vele szemben, Hunyadi Ferenc, a világiak püspökjelöltje. Az előkészületek a püspökválasztásra nagy izgalmak között folytak. A világi urak a diétán voltak elfoglalva, semmiképen nem akarták, hogy a választás előkészületei nélkülök történjenek. A papság azonban a püspök eltemetése utáni napon gyűlést tartott s az új püspök megválasztásának' napját május 2-ra' tűzte ki; egyszersmind megállapodtak abban is. bogy a világiakat szavazásra fel sem szólítják. Ez ellen ugyan Hunyadi Ferenc főjegyző tiltakozó körlevelet küldött szét az egyházmegyékhez, azonban eredmény nélkül, a szavazatokat csakis az egyháziaktól szedték be s az egy beregi tractus kivételével a határidőre mind el is küldötték. Elérkezett a püspökválasztásra kitűzött határnap. Sinay életének legnevezetesebb napja. Az ellentétek végleg kiélesedtek, egyik vagy másik irányzatnak buknia kellett. Tudták ezt a világiak is és példátlan izgalmak között készülődtek a nevezetes választásra, melynek megejtése végeit díszruhában, fegyveresen jelentek meg a püspöktétel rendes helyén, a consistorialis házban. A papi párt ellenben, semmi közösséget nem akarva a világiakkal, Szilágyi Gábor kollégiumi tanár házánál gyűlt egybe püspöktételre, melyet a szemtanú és résztvevő Keresztesi József többször említett naplójában így írt le: „Tudva lévén pedig a már a secularisok szándoka, a gyűlés