Református főgimnázium, Debrecen, 1907
24 Nagy tusakodás forgópontjában állott, a legerősebb ütéseket neki kellett elszenvedni. Mindez azonban az utókor előtt nem homályosítja el nagyszabású tulajdonságait. Széleskörű nagy tudását, csodás szívósságú akaraterejét, önzetlen elvhűségét. Ha, mint egyházpolitikusnak, élete elhibázott volt is, ha munkássága e téren nem a haladás szolgálatában állott s így nem is volt eredményes, megmarad még mindig számára babértermő területnek a tudomány mezeje, melynek igazán hivatott, nagy erejű munkása volt. Sinayt, mint tudóst, méltányolni kell. Szobor, vagy díszes síremlék bátran megilletné, de hiszen az a mi viszonyaink között sokszor a nála nagyobbaknak sem jut ki. Arra azonban rászolgált, hogy legalább kéziratban maradt s eddig holt tőkeként levéltárakban levő nevezetesebb munkái, már csak a magyar történettudomány gyarapodása kedveért is, nyomtatásban napvilágra jussanak. És talán még valamire. Egy szerény, csöndes emlékünnepre, a hazai irodalmi és történeti társulatok részéről, hogy szenvedésekkel telt élete, nemes jelleme mégse merüljön végleg a feledés homályába. Ennyit minden bizonynyal megérdemelne.