Református főgimnázium, Debrecen, 1906

25 Ez a Chrysantemon, arany virágú fű, levele széles, mint a Lókörömnec, avagy a vízitöknek, ugyan rovatkos a széle, sárga a virága, kövér a levele, a szára mint a vízitöknec, az follyáson réten terem. Hasznai. Másféle is vagyon Arany virágú fű, ollyan mint az Szekfü Anthenus neve. De erről oda alá szóloc. Természeti. Ez az arany színű virág meleg és száraz termé­szetű, szinte mint am az Ökör szemű virág. Belső hasznai. Az Sárgaságot meg gyogyittva, ha feredő után a füvet meg főzvén vizes borban iszod. És az arénát, a fövént, követ ki viszi a veséből. Plinius Doctor mongya". Ugyanilyen eljárást, a növények leírásának, hasznai elsorolá­sának ilyen beosztását látjuk a többieknél is. Íme egy rövid példa Beythe András ma már unikum számba menő füves könyvének (Német-Ujvár 1595) 87-ik lapjáról: „Firtös Fivnek Nevezetij. Diákul Borris, Ambrosia, Magyarul Firtös fijv, szőlő fijv, mert olyan gyümölchij vannak, mint az vad zőlőnek. az levele ollyan, mint az fekete irömnek leveleij, nagy­szaga vagyon, folyatekok mellett teröm. Természetij. Meleghijtő és Száraztó. Hasznaij. Ha borban meg főzöd és gyakran izod, fuladast és nehez lelegzet vevest meg gyogit". Hogy mennyire egy nyomon jártak az ilyen fűveskönyvek írói egyazon célt szolgálva műveikben, mutatja az a körülmény, hogy kétszáz évvel Melius és Beythe után pl. Csapó József orvos doktor, Debrecen város fizikusa, még mindig az ö módszerük szerint jár el (Uj füves és virágos magyar kert. Pozsony 1775). Legfölebb annyi újítást tesz, hogy a növények elnevezését több nyelven közli. Pl. a 84. lapon: „Eperj-fü: Földi eperj-fű. Deák: Fragaria, Fragaria vesca (lagellis reptans. H. Crantz. Frantz.: Fraise. Olasz : Fragole. Német: Erdperkraut. A Debretzeni Cserében elég bőven terem, melly sokkal jobb ízü, mint a meilyet a házi kertekben termesztenek. Belső hasznai: Sebeket meg-száraztanak a reájok rakott leve­lek. Fogfájást meg-szüntetik ezen levelek, ki ezeket rágja". E néhány mutatvány elegendő képet ad a Füvészkönyv meg­jelenése előtti botanikai tudományról. Rendszertelenség a növények felsorolásában, hiányosság leírásukban, teljes zűrzavar az elneve­zésekben, szóval a tudományos szempontok teljes hiánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom