Református főgimnázium, Debrecen, 1906

23 Fazekas antodidakta. Inkább a költő és műkedvelő szemével nézi a növényeket. Tudományos előkészület dolgában nem mérkőzhetik Diószegivel. De számára is nyílik tér, ahol meg ő az erősebb. Értem a növények elnevezéseit, a fűvésztudomány nyelvi részét. Ízlése költői tanulmányokon finomult, nyelvérzéke legtöbbször ösztönszerűleg vezeti helyes irányba. A stilus kifejező ereje birtokában van, a népnyelvnek is alapos ismerője. Azt hiszem, nem erőszakolt állítás ezek után, ha a Füvészkönyv műnyelvi jelességeit Fazekasnak, kora viszonyaihoz képest magas tudományos színvonalát Diószeginek tudjuk be érdemül. De ha érdemről van szó, egy harmadikat sem szabad kifelejtenünk, ki korát meghaladó tudományos készültséggel, éleselméjű fejtegetéseivel, szorgalmas munkájával az úttörő nehéz feladatát töltötte be a két szerző előtt; nem szabad megfeledkeznünk Földi Jánosról. Földi Jánost tekinthetjük a Füvészkönyv harmadik szerzőjének. Hogy mily alapon, arra a Füvészkönyv keletkezésének története ad felvilágosítást. II. A Füvészkönyv előzői, keletkezése, további sorsa, méltatása. A Füvészkönyv megjelenése előtt Magyarországon fű vésztudományról nem igen lehet szó. Nem azért, mintha hiányában lennénk a növényekkel, hasznukkal, gyógyító erejükkel foglalkozó könyveknek. Sőt ellenkezőleg, magyar, német és latin nyelven nagy számmal jelentek meg munkák, melyek a nálunk található füvekről szóltak.

1 Földi János 14 ilyen munkát nevez meg, melyeket célja szerint föl is használt, tényleg azonban jóval több a számuk. Csakkogy ezek kivétel nélkül orvosi segédkönyvek voltak, a növény hasznát nézték, nem magát a növényt. Legrégibb ilyen könyveink a XVI. századból valók. Részben külföldi orvosok, fizikusok (Carolus Clusius, Fridericus Monavius, 1 L. C. Haberle latiu nyelvű munkáját: Succincta Rei Herbariae Hungaricae et Transsilvanicae Histria. Budae. 1830. Pontos jegyzékét adja a magyarországi növényzetet tárgyaló munkáknak.