Református főgimnázium, Debrecen, 1904

11 A levegő egyenlő mennyiségű pozitív és nega­tív ionokból áll. A pozitív test a negatív ionokat, negatív test a pozitív ionokat vonzza magához s ezek kiegyenlítődnek. Hegycsúcsokon a föld nega­tív töltése nagyobb s így ott a pozitív ionok gyűl­nek össze nagyobb mennyiségben, minek követ­keztében a negatív töltésű test hamarább veszti el a villamosságát. Vízesések közelében a negatív légiónok vannak túlsúlyban. Ködös levegőben a finom vízcseppek lesznek az iónok hordozóivá, miáltal mozgásukban gátoltatnak s így egy elek­tromos test ködös időben lassabban veszíti el a villamosságát. Ezen elmélet alapján a föld negatív és a tiszta levegő pozitív elektromossága is megmagyaráz­ható. Tapasztalati tény, hogy a szabad levegőbe helyezett semleges állapotú test bizonyos idő alatt negatív töltést nyer. Ennek az oka abban rejlik, hogy a kisebb tömegű negatív iónok nagyobb sebességgel mozognak s így leadják töltésüket, mielőtt a lassúbb, megfelelő pozitív iónok odaér­keznének. Ez az eset van a földnél is. A negatív iónok nagyobb sebessége folytán a föld is negatív töltést nver, minek következtében a levegőben a U ) o negatív elektromosságnak bizonyos hiánya lép föl s innen ered a légkör pozitív elektromossága. Ha a légkörben kisebb magasságban felhő van, akkor a pozitív iónok a köd igen finom víz­cseppjei által lesznek lekötve és egyesülésük a föld negatív iónjaival megakadályozva. Ekkor a potenciálkülönbség így a föld felszíne felett 110. Ha a felhő nagyobb magasságban van, úgy az alatta levő pozitív iónok akadálytalanúl juthatnak a föld felszínére s az eltaszított negatív iónok a felhő alsó részén lesznek lekötve, miáltal a poten­ciálesés a föld felszínén alábbszáll. Ebből követ­kezik, hogy az alsó felhőknek pozitív, a felsők­nek negatív csapadék felel meg. így igazolódik az a ténj", hogy a csapadékok pozitív és negatív töltést vihetnek magukkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom