Református főgimnázium, Debrecen, 1902

26 rek maguk pályáznak e címre, hogy egy község vendégbarátai legyenek, hízelgett az hiúságuknak, ha egy egész községgel tarthattak fenn vendégbarátságot, Az ilyen embereket nevezték -?2=ív:<;-oknak. Lassanként minden nagyobb állam igyekezett magának még fizetéssel is proxenosokat választani, hogy őt ügyeiben a maga államában képviselje, polgárait fogadja és támogassa. Eképen kialakult állami intézménynyé, hasonló hatáskörrel, mint a mai konzulság. A hogy most vázolni próbáltam, úgy állott a görögök vendégbaráti szokása delelő pontján. Túlhaladván a delelőt, természetesen csak az alkonyulás felé hajolhatott. Ezt a lassú hanyatlását az intézménynek csakugyan figyelemmel kísérhetjük és egyes helyeken különösen láthatjuk s azokról terjedt tovább. Már kihalóban vannak a régi jó erkölcsök. Az idegen forgalom rohamosan emelkedik; emeli a kereskedelem és ipar fejlődése, emelik a különböző helyhez kötött istenitiszteletek, nemzeti gyűlések (amphiktioniák) és a görög nemzeti egység tudatát ápoló nemzeti játékok (olympiai, isthmosi, nemeai, pythói.) Az ilyen gyülekező helyekre oly nagy mértékben özönlöttek mindenünnen az emberek, hogy az ott lakók vendégszeretete nem győzte volna őket • ellátni; aránytalan teher nehezedett volna rájuk e réven, a miért viszontszolgálatra sohasem számíthattak volna. Halaszthatatlan volt tehát ilyen helyeken nyilvános vendégfogadó házak építése (-«3;/.=ÍÍ). Eleinte csak az állam építtetett házakat, hogy az idő viszontagsága elől meghúzódhassanak a zarándokok, de egyéb szükségletéről ki-ki úgy gondoskodott, a hogy tudott. Az államok házai mellett csakhamar magánvállalkozók is építenek fogadókat élénk forgalmú helyen, vagy az állam házait bérelték ki s azokban keresetforrásképen űzték a vendégek fogadását. Náluk már minden szükségletét feltalálta a vendég jó pénzért. És épen,