Református főgimnázium, Debrecen, 1902

22 szállíttatta tovább. Megtörtént, hogy az ismeretség emléke utódaikban is fennmaradt s azoknál is alapját képezte a jó viszonynak. Ilyen viszonyt elevenítenek fel a csatatéren Diomedes és Glaukos s több helyt van hivatkozás ilyen viszonyra két család közt, laktak légyen bármily messze egymástól. Homeroson kivül más költők és írók is beszélnek a vendégszeretetről, a melyet személyválogatás nélkül mindenkivel gyakoroltak. Sokrates' a háztartás költségeibe beleszámítja a vendéglátást. Sőt törvényt is említenek

2, a mely szerint a vendéget nem volt szabad szíveslátás nélkül elbocsátani. Nézzük most, kissé részletesebben, minő okok vagy miféle művelődési viszonyok tették szükségessé a görögöknél a tágabb körű közlekedést, a barátságosabb érintkezést s ebben különösen a vendégbaráti közösséget. A görögöket a földjüket mindenfelől környező tenger s az egymásról belátszó újabb-újabb szigetek csakhamar kalandozásokra csábították : korán kifejlődött náluk a hajózás. Különösen az eleven, mozgékony iónok mind merészebb, nagyobb tengeri útakra vállalkoztak. A vagyonszerzés, földjük elégtelen volta, vagy a nyugtalan tudásvágy kisebb-nagyobb kirándulásokra ösztönözte a görögöket. Valószínűleg az előbbi okra vezethető vissza a trójai háború is és csak a költők adták neki a romantikus színezetet, Kis-Azsia partjai, a szigetek ión görögökkel népesednek be, a kik közt élénk, mozgalmas érintkezés indúl meg.' Sőt a gyarmatosítások a Földközi-tenger más vidékeire is kiterjednek. A gyarmatok anyavárosukkal a természetes köteléket nem hogy elfelednék, hanem inkább erősíteni törekesznek. Későbbi ' Xen. Oekon. 2. 5. 2 Stob. Serm. XLIV. 40. Aelian. V. Hist. IV. 1. 3 Itt nincs helyén Curtius ión hypothesisét s az ión vándorlást vizsgálni.