Református főgimnázium, Debrecen, 1901

19 nőbbek, annál is inkább, mert a részletes kitérések, lírai leírások és lélektani festésekre neki külömben is nagy hajlandósága volt. Könnyen beláthatjuk, hogy e fordítások, bármily kedvvel és odaadással készítette is őket Gyöngyösi, az eredetit nem tudják megközelíteni könnyedség és nyelvi finomság dolgában. Hanem hogy derekas munkát végzett s a korabeli nehézkes, terjengős irodalmi nyelvet meglepő sikerrel tudta meglehetős könnyen folyó ritmikus sorokká alakítani, arról meggyőződhetünk magokból a fordításokból. Mindenesetre érdemes volna mind a három ovidiusi levél fordítását e helyen közölni, azonban a Paris és Heléna leveleinek minden költői szépségük mellett vannak olyan részletei is, melyek miatt gimnáziumi értesítőben helyet nem találhatnak. A Penelope levele azonban minden aggodalom nélkül közölhető. Egyszerű, naiv megnyilatkozása az a hitvesi hűségnek megfelelő egyszerű, közvetlen előadásban, mely őszinte, kedves hangjával, mesterkéletlen fordulataival és világnézetének tisztaságával messze fölülemelkedik az ovidiusi levelek meglehetősen szabad erkölcsi színvonalán és az előadásnak sokszor a mesterkéltségbe átcsapó erőltetett művésziségén. Az esetleges nyelvi földolgozás kedvéért pontosan az eredeti kézírat helyes írásával, sőt hibáival közlöm, az utóbbiakra vonatkozó megjegyzéseimet

1 alatt téve meg. Penelope levele Ulixesliez. Paris Helénával, Menelaus Feleségével Trójába el szökvén, az égisz Görög ország fejedelmei ellene támadnak, kik között vala Ulisses is, Tracziának királlyá és Penelope Asszonynak Férje, a kik Tróját tiz Esztendőkig víván, meg veszik, földig le rontyák és Helénával vissza mennek Görög országba, de Ulisses hajója a szélvésztül messze Földre el ragattatván, még más tiz Esztendőkig buidosott a Tengereken, kinek késedelmit Penelope Asszony nem tudván mire vélni, ezen Levéllel inti, hogy mennél hamarább vissza jöijön. 2*