Református főgimnázium, Debrecen, 1893

7 tagjai közül, kit a tanárkar a nyűg-és gyámintézet szervezése körül szerzett érdemeiért az egyházkerület hű és eredménydus tanári működéséért kifejezett elismerés mellett bocsátott nyugalomra. Az 189 '/,. tanévre a rajztanitás ugy rendeztetett be, hogy a gymnasiumi és tanítóképző intézeti rajztanitásra választatott egy reudés tanár azon kijelentéssel, hogy állása egy évig ideiglenesnek lesz tekintendő és végleges megválasztása egy évi működése után lesz a fennálló tanárválasztási szabályok értelmében megejtendő. A pályázók közül ily módon Bosznay István okleveles rajztanár választatott meg, kit a tanárválasztás fennálló szabályai szerint, az év folyamán megismert tanári jeles tulajdonai alapján az 1892. évi májusi eg) házkerületi gyűlés állandó rajztanárrá megválasztott oly módon, hogy őt összes tanári működésével a gymnasiumba helyezte át. Az 189 -ik tanév végeztével lemondott tornatanári hivataláról, melyhez a szépírás tanítása is volt kötve, Orvényi Vilmos, ki főiskolánkban, mint ennek első tornatára 40 év óta foglalkozott az egész tanintézet minden szakához tartozó növendékeinek a testgyakorlat tanulásában való buzgó vezetésével és tanításával. Helye ideiglenesen Tóth Mihály lelkész-jelölttel töltetett be az 189 V

2. évre, a testgyakorlat tanításában több évi előtornászsága alatt szerzett nagy gyakorlottsága és ismert emberséges bánásmódja alapján, a felügyelet Sinka Sándor rendes tanárra bízatván, ki azt díjtalanul teljesítette. A tornatanári állásra 1892 február 7-én kihirdetett pályázatra jelentkező 5 pályázó közül Tóth Mihály választatott meg rendes tornatanárrá és az 1897

3. évben már ily minőségben folytatta tornatanitását. Miután a főtiszteletű egyházkerületi gyűlés elhatározta, hogy az Osterlamm Ernő lemondásával megürült tanszék egy teljes óraszámú rendes tanár által töltessék be és egy rendes tanár választását is kimondotta, megválasztattak Gulyás István a magyar és latin irodalmi, dr. Varga Bálint a magyar és német irodalmi szakra, kik tanári működésöket az 189 %-ik iskolai évben kezdették meg. A tanári javadalmakat a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés 1893. évi jegyzőkönyve 220. száma alatt rendezte, mely :endezés alapjául szolgáló előmunkálatok összeálitásáért Elek Lajos tanárt méltó elismerés illeti. — E szerint a tanári törzsfizetés 1200 frtban, a lakbér 400 frtban állapíttatott meg;