Református főgimnázium, Debrecen, 1888

13 ban konkrét javaslatot terjeszteni. Mert nem hihetjük, hogy a főtiszteletii egyházkerületi közgyűlés erősen meg ne volna győződve gymuasiumunk szervezésének fontossága és sürgős volta felől; és ha egyházkerületünk éppen a legújabb időkben a kor kívánalmai szerint tudta fejleszteni főiskolánk theologiai, jogi és praeparandiai tanszakjait, tudott bennök uj tanszékeket is teremteni: nem tehetjük fel, hogy a főiskolánk alapját képező s a protestáns nevelésnek is nemcsak legszélesebb körű, de kiváló fontosságú organuma — a gymnasium fejlesztésénél apadna ki áldozatának éltető forrása. Nem akarjak ismételni a főtiszt, tanügyi bizottság előtt a párhuzamos osztályok számára nézve mult évi fölterjesztésünknek 12 évi statistikai adatokból levont következtetéseit. Egyszerűen utaltak arra, hogy a tanügyi bizottság már a mult évben is elkerülhetetlennek látta a 4 alsó osztalynak párhuzamossá tételét; s a ki ösmeri tanintézetünk múltját és át van hatva azon érzettől, hogy ref. egyházunknak nemcsak nem áll érdekében iskoláiból kizárni a növendékeket, sőt maga érdekében cselekszik ha minél többeket részesít aprót, nevelés áldásaiban: az egy pillanatig sem kételkedhetik, hogy gymnasiumunkban a 4 alsó osztálynak parallel osztályokkal való ellátása állandó szükség leend. Hiszen intézetünkben a más vallású növendékek különben is alig képeznek számot tevő mennyiséget és igy saját hitfelekezetünk fiait kellene kizárnunk e párhuzamos osztályok feladásával. Már pedig ha egy szegedi piarista gymnasium képes inkább hármas parallel osztályokat szervezni, csak hogy minél több gyermek lelkébe csepegtesse be tanait: egyházkerületünknek önmaga iránti kötelessége legalább a 4 alsó párhuzamos osztályoknak állandó fentartása. Hogy pedig az ekként contemplalt 12 osztály 308 tanórája hány tanerőt igényel, azt az ide mellékelt jövő évi tantervjavaslatban van szerencsénk kimutatni. E szerint egy pár öregebb kartársunk heti óraszámát 18, a többiét pedig általán 19-el számítva, látható, hogy intézetünk meglévő állandó tanerői csak 213 órát képesek ellátni s 95 marad betöltetlenül, amely hasonló heti óraszámmal épen öt tanszéknek felel meg. Lehet, hogy a főtiszt, tanügyi bizottság a heti óraszámok ilyetén tervezetét nem fogadja megnyugvással; de mi a nélkül, hogy annyiszor hangoztatott komoly okainkra, a népes osztályokkal járó s kimerítő fáradtságra, a temérdek írásbeli dolgo-