Református főgimnázium, Debrecen, 1884

A debreczeni ev. ref. főgymnasium a debreczeni ev. ref. főiskola egyik alkotó része, mely mint a tiszántúli ev. ref. egyházkerület tulajdona, ennek kormányzata alatt áll. A főgymnasium a magyarországi ref. egyház Debreczen­ben 1881-dik év október 31-dik napjától november 24-dik napjáig tartott országos zsinatában megállapított köznevelési és közoktatási szervezet alapján a magyarországi ev. ref. egy­ház 1884. márczius havában tartott egyetemes konventje által megállapított középiskolák szervezete és tanterve szerint van berendezve. A gymuasium 8 osztályú, azonban a tanulók nagy száma miatt az 188 4/ 5-dik iskolai évben az I., II., III. és "VII-dik osz­tályok mellett egy egy párhuzamos osztály is tartatott fen. A tiszántúli ref. egyházkerület 1884. év augusztus hó 18—23. napjain tartott gyűlésében, jegyzőkönyve 241. száma alatt megalakította a középiskolai felügyelő tanácsot, melynek szervezete a következő: 1. §. Az egyházkerületi, középiskolai felügyelő tanácsnak tagjai: 1 elnök stb. Lásd a tiszántúli ev. ref. egyházkerület 1884. augusztus 18—23. napjain Debreczenben tartott második gyűlése jegyző­könyvének 241. számát végig. A felügyelő tanács tagjai: elnök Kiss Áron esperes, rendes tagok: Debreczenből Sápy Sámuel és gróf Degenfeld József, vidékről: Szabó János, Szeremley Sámuel, Farkas Antal, György Endre; a gymnasiumi igazgatók közül Bodolay László m.-turi, Futó Mihály h.-m.-vásárhelyi, Szilágyi István m.­szigeti és Tüdős János debreczeni igazgató tanárok. Az egyházkerület augusztus 18—23. napjain tartott gyű­lésében megválasztott tanárok: dr. Öreg János, Sinka Sándor és Karai Sándor, a megválasztásuk után csakhamar bekövet­kezett tanítási idő előtt székfoglaló beszédeiket meg nem tart­hatván, ezek megtartása idejéül a második évharmadot meg­előző 1885-dik évi január 4-dik napja tüzetett ki. A hideg téli idő és egészségi gyengélkedése kényszeritették egyházke­rületünk egyházi fejét, Révész Bálint püspök urat azon kedves 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom