Református főgimnázium, Debrecen, 1875

7 — Leibuitz monasza csak kigondolt, eszményi; Newton atomja természeti, létező. — Leibnitz elmélete csak rendszeres szillogizálás, melynek a létező nem felel meg; Newton tlieoriája már természetbölcselet, melynek tárgya épen maga a természet. A régi és ujabb atomizmusz között lényeges különbség az, liogy a régi a testek alakulását a parányok örök mozgására, az ujabb pedig bizonyos törvények szerint müködö felsőbb okra vezeti vissza. Legújabban a természettudományi párányélni é 1 e t van elfogadva általában a természettudósok által, melynélfogva a testek lényegét az atomok saz azokkal szoros kapcsolatban levő erök teszik. A parányok magokban meg nem állhatnak, hanem bizonyos csoportokká, u. n. tömecsekké (moleculae) vannak egybefiizve, egy tömecsben legalább két parány van. Az egyszerű testeknek (minőt eddig 63-at ismerünk) tömecsei egynemű parányokból állanak (homogén atomok); az összetett testek különnemű parányokból (heterogen atomok) vaunak összetéve, p. o. a higany tömecsei csupán higanyatomokból, a kén tömecsei tisztán kénatomokból állanak: de már a kettőnek vegyületéből származott higkéneg (Zinnober) tömecsei egy atom kénből és egy atom higanyból vannak összetéve. Az egyszerű testek vagy elemek csak eröművileg (mechanice) oszthatók; migaz összetett testek vagy vegyületek egyrészt eröművileg, — de az igy nyert kis tömecsek ismét vegytanilag (cliemice) is oszthatók. Hogy akár a homogén, akár heterogén atomokból test alakulhasson, szükség, hogy erőkkel bírjanak, ezek az u. 11. tömecserök, (Molecularkráfte,) a vonzó és taszitó erö. A vonzó erőnek, a testek alakulását illetőleg, kétféle szerepe van : a) mint összetartó erö (Cohasionskraft) egybefiizi az egyszerű testek homogén atomjait; b) mint vegyrokonsági erö chemische Affinitat az összetett testek heterogén atomjait kapcsolja össze. A taszitó erö működése abban áll, hogy az egyes atomokat egymástól távoltartja s ez által azok közt bizonyos űrt hoz létre; ezen űr alapja a likacsosságnak, továbbá a kiterjeszthetőségnek és összenyomhatóságnak. — A testek parányai között levő hézagok nem tökéletesen üresek t. i. minden anyagnélküliek, hanem az u. 11. éter vagy leb- (aether) parányokkal töltvék, azon rendkívüli finom ruganyos anyaggal,