Református főgimnázium, Debrecen, 1875

4 van feltéve. Valóban a természeti tárgyakat közönségesen alakjaikról ismerjük fel. Tudvalevőleg vannak: jegeczalakok az ásványországban, virág- s levélalkotások a növényországban, állati fajjellegek az állatországban. Ámde az alakvitatók tana szerint minden egyes természeti testnek külön fajt kellene képezni: mert nincs csak két ásvány, növény vagy állat sem, mely tökéletesen egy alakú volna. Az egyes fajoknál nincs egyalakuság, csak hasonalakuság, söt az ujabb nézet szerint átmeneti fajokra, tehát különalakuságra való törekvés. Még az egyes részekben sincs egyformaság: két levél, két mag, két tojás, két sejt, két porszem sem lehet azonos alakú. És igy ha az alak oly határozatlan valami, a meglevőknek lételvét nem teheti. Az alakelviség alapitója Aristoteles volt. Az ö iratai a középkor sötét századaiban avatatlan kommentátorok, a skliolasztikusok által lettek elferdítve. A középkor álbölcseinek e tanra nagy szükségük volt: mert e természeti törvényt erkölcsi törvénynyé is emelték. S aminő hamis volt törvényük a természetben, épen oly hamis volt moráluk a társadalomban. Jellemök merő alakoskodás, tudományok álokoskodás volt. — A csapongó képzelet szüleményeit bizonyos formákba öltöztetve tudománynak keresztelték, mintha a vilódzást ina galvantiiznek, a pislogó lámpafényt napvilágnak tekintenök ! A tizenhetedik századig a természettudományok egén sűrű homály borong: ha tűntek is fel némi derengő fénysugarak, azok csakhamar szétfoszlottak; a tudatlanságszülte sötét köd daczolni látszott az emberi szellem világával. Azonban a 17-ik század folyamában feltűnt hinglelkek, mind megannyi fénynyalábok hajnalhasadtakor, a közelgő világosság és melegség kiapadhatlan forrásának előjelei voltak. Mindjárt a 17. század elején megkezdődött a harcz a világosság és sötétség között. Nagy emberek nagy eszméket tűztek zászlaikra. A skholaszticzizmuszt megdöbbentette e szellemi forradalom s a sötétség kétségbeesett harezosait eléggé bélyegzi az, hogy szellemi fegyverek ellen az inkviziczió eszközeivel harczoltak. — Galileo Galilei volt az első természetbúvár, fizikus a szó mai értelmében, ki az elméletet kísérletekkel kötötte össze. O fejtegette a szabadon eső test törvényeit, felfedezte az inga törvényeit, ö volt az, ki a mult században Copernicus által felvett, de ismét elejtett fonalát az asztronómiának kezébe ragadván, legelőször irányzott távcsövet az égnek, s midőn a