Református főgimnázium, Debrecen, 1855

6 s aggódva bár, mégis elfogadta azt, ösztönöztetvén részint nagyravágyó nejétől, részint udvari papjától Skultetustói, részint és leginkább az erdélyi fejedelemtől Bethlen Gábortól. Bethlen Gábor, s a prágai csata. ,,Báthory István óta nem volt Erdélynek olly derék fejedelme, mint a bátor nagylelkű és eszélyes, sőt ravasz és körmönfont Bethlen Gábor, ki tfzígopú rend és igazságszeretetet, s a hol kelle, bölcs mérséklet által, mindjárt kormányának tffsft hónapjaiban közlelkesedést gerjesztett maga iránt Erdély rendeiben." (Horváth M.) Fárádhatlanul munkás volt Bethlen mind ön fényének, mind országa javának eszközlésében. Mind saját befolyása s hatalma nagyobbitására, mind a protestáns vallás biztósitására kedvező alkalomnák látván a Csehországban kitört, vallásháborút, mindjárt annak kezdetén 1619-ben szövetségi alkuval kinálla meg Ferdinándot, — segedelmet Ígérvén neki a csehek ellen. De minthogy ezen szövetség feltételeiben meg nem egyezhettek, rögtön az ellenpárthoz, a csehek mellé állott Bethlen. — Feg\vert ragadván Ferdinánd ellen, még azon évben Magyarországba jött, számolván a magyarok nagy részének rokonszenvére , mint a kik — a protestáns vallást illetőleg — Ferdinándtól kevés jót reményltek, sőt jogaikat, tőle már eddig is megsértetve látták. A vitéz fejedelem csakhamar urává lett az egész tiszántúli s felső Magyarországnak. Kassa, Nagyszombat, Érsékujvár sőt Posony is hatalmába került a koronával együtt. Még azon évben országgyűlést tartván híveivel Pozsonyban, a cseheknek fegyveres gyámolitást igért, sőt küldött is. A pozsonyi országgyűlésen olly nagy ingerültség mutatkozott II. Ferdinánd ellen, hogy az ott jelenvoltak rögtön uj király választásához akartak fogni, melly szándékuktól csak a nádor kérelmére álltak el, ki is a király nevében megígérte, hogy minden alapos sérelmek orvosoltatni fognak. Ferdinánd békeköveteket küldött Bethlenhez a pozsonyi gyűlésre, de Belhlen csak azo« féllétel alatt volt hajlandó a békekötésre, ha abba befoglaltatnak a csehek is. Csakugyan köttetett is egy fegyverszünet 1620 januárban, az állandó békét pedig attól függesztette fel a fejedelem, hogy mit határozand e tekintetben a Beszterczén tartandó országgyűlés. Még ezen évi májusban meg is nyittatott a beszterczei gyűlés, s itt is megjelentek Ferdinánd küldöttei, de minthogy ezek a csehekkel kötendő békéről tudni sem akarlak, a Bethlennel kötendett békéből sem lett semmi. Sőt tökélességre ment a gyűlés és a király közti szakadás, mert Bethlen hivei Ferdinándot trónvesztettnek nyilatkoztatván, Bethlent választották el helyébe. Ugyanezen beszterczei gyűlés még arról is nevezetes, hogy ezen lefoglaltattak az egyházi jószágok, sőt a püspökségek is eltöröltettek, hármat kivéve, s a meghagyott három püspök számára évdij rendeltetett. Majd kiujulván a polgárháború, átkelt Bethlen a Dunán, elfoglalta Veszprémet és Pápát, megverte a Posonyt ostromolni kezdett Dampierret, ki e csatában maga is elesett. Mindjárt azután hogy Bécs Thurn elvonulása által ez ostrom álól felszabadult, Frankfurtba sietett Ferdinánd, hol 7 nappal a cseh koronától lett megfosztatása után német császárrá választatott augustus 28-kán. Ferdinánd helyzete még ekkor is igen aggasztó volt, mert azon segedelmet, mellyet a birodalom rendeitöl réménylhetelt, nagyon ellensúlyozta Bethlen. Ennek csak magának ellenében sem volt csak távolról is elég ereje; örökös tartományai is folyvást lázongottak, és így segedelmet innen sem várhatott. De a mit ö maga nem tehetett, megtette helyette részint a spanyol udvar és a pápa által adott segély, részint és sokkal inkább a catholieus liga, mellynek feje Maximilian bajor herczeg, egy személyes találkozás alkalmával felajánlotta nemcsak saját, hanem a liga összes erejét is. Mert mind maga a bajor herczeg, mind szövetségesei meg voltak győződve a felöl, hogy Csehország mostani sorsának mikinli eldülésétöl