Református főgimnázium, Debrecen, 1855

13 je lehetni; s átlátván a pillanat roppant fontosságát sietett egyesülni a szász választóval előbb, mint Tilly, ezt is legyőzhetné, nehogy ez esetben elidegenítse magától a német rendeket, s igy hajótörést szenvedjenek nagyszerű tervei. — Nagy sietséggel és szerencsésen egyesülvén a király a szász seregekkel, megütközött Tillyvel a lipcsei sikon 1631. sep. 7. E döntő csatáiban a lehető legfényesebb siker koszorúzta a svéd-szász fegyvereket; a császáriak úgy tönkre veretlek hogy 7000 haloltjok maradt a vérmezőn, minden ágyúik s egész táboruk a győzők kezeibe kerültek. A lipcsei csata rögtön megváltoztatta a dolgok állását, s megfosztotta Ferdinándot mind azon előnyöktől, mellyeket 12 év alatt nyert; s a győzelmes király előtt nyitva állott egész Németország. Még nagyobb vólt ezen győzelemnek erkölcsi hatása. Ugyanis egyszerre megsemmisült a Tilly gyözhetetlenségébe vetett bizodalom a császár hatalmátóli félelemmel együtt. — Sokan, kiket eddig a félelem visszatartóztatott, most minden tartózkodás nélkül a királyhoz állottak, Maximilian bajor herczeg, nehogy seregének meglevő romjai is megsemmisüljenek, uj csatáról gondolkodni sem mert. Azonban Guslav Adolf nem csak győzni tudott, hanem a mi ennél nehezebb, használni is tudta győzelmeit. — Ugyanis meg sem pihent, hanem folytatta diadalmenetét Thünngen és Franken-en keresztül, s fogadta a népek hódolatát. Majd átkelvén a Rajnán Oppenheim-nál, meghódoltak neki a rajnamelléki városok is. A királynak e diadalmenetei alatt a szász választó Csehországba nyomult, s azt ugyszólva minden ellenállás nélkül elfoglalta, részint mert Ferdinánd császárnak nem vólt olly serege, mellyet a győzelmes ellenség ellen állithatott vólna, részint mert a cseh nép nagy része szabadilókkint üdvözölte a császár elleneit. Bevégezvén e közben Gustav Adolf rajnamelléki hódításait, keletre fordult Bajoroszág ellen, hogy ennek herczegét, mint még egyedül figyelmet érdemlő ellenséget, saját országában győzze le végképen. A Lech folyón általmenetelben akarta őt meggátolni Tilly. De ilt is gj özeimet aratott a király egy véres csatában 1632. april 10-kén, melly csatában maga Tilly is eleseti, a bajor sereg semmivé té'.elelt, s a fővárossal Münchennel együt egész Bajorország — kivévén egy kél erős várat — a győzelmes király hatalmába került. Tillyvel együtt kidűlt a cath. párlnak és a császárnak utolsó oszlopa is. A Iützeni csata, s Gustav Adolf halála. A Lech melletti csata után iszonyú vólt Ferdinánd helyzete. Sereg, pénz, és szövetségesek nélkül teljesen védetlen állapotban látta magát, s naponkint várhatta, hogy örökös tartományai elfoglalására indul a győzelmes Svéd király, s mig Spanyolországból segély érkezhetnék, addig megsemmisül a Habsburgok hatalma. Ferdinándnak e kétségbeejtő helyzetében a mélyen megbántott Wallenstein vólt utolsó reménye. Ehez fordult most azon kérelemmel, hogy feledvén, vagy megbocsátván a rajta elkövetett sérelmet, ragadja meg mégegyszer a vezéri kardot. A büszke herczeg, ki elbocsáttatása óta fejedelmi fénynyel élt saját jószágain, éles szemmel kisérle az ügyek menetelét, várván azt, a mi csakugyan be is következett. Midőn vágyait teljesülve látta, hajthatatlannak mutatkozott előbb, és sokáig kérette magát, mig végre csakugyan felvállalta a fővezérséget, de olly feltételek alatt, mellyek öt nem csak a császár fővezérévé, hanem Németországnak szinte korlátlan hatalmú urává emelték. Nevezetesen szabadságot adatott magának a visszahóditandott tartományokat tetszése szerint adományozni el; biztosítást nyert, jutalom fejében, egy austriai örökös tartomány s a két meklenburgi herczegség birtoka felöl is. A mi pedig a tulajdonképeni hadügyek vezetését illeti, függetlenné tétetett minden befolyástól, kivált a császári herczegekétöl sőt magától a császártól is.