Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 1. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám (2) Év közben a pénzintézet eredményelőleget fizet. Az eredménybefizetés rendjéről a pénzügyminiszter külön intézkedik. (3) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségen kívül egyéb jogcímen történő befizetési kötelezettséget is megállapíthat. 4. § (1) A pénzintézetek a közös tevékenység költségeihez történő hozzájárulást költségként, a közös tevékenység eredményének átadás-átvételét az eredmény terhére, illetve javára számolhatják el. Közös tevékenység: a) a közös beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz üzemeltetése, b) a közösen finanszírozott kutatási, műszak si ví kenysé| '2 s i - lény megállapítása során az állóeszközök, beruházások, készletek, értékpapírok, befektetések (vagyontárgyak) értékesítéséből származó, valamint az ezek, megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben elért ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Az értékesített, illetve selejtezett vagy megsemmisült vagyontárgyak nyilvántartási értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként, illetve ráfordításként kell elszámolni. (3) A pénzintézet az eredmény megállapítása során a költsí , -e a ráfordítások között számolhatja el a következőket is: a) az állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint; b) az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összegét; c) a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 4. számú mellékletében meghatározott reprezentációs költségek összegét, legfeljebb az eladott áruk beszerzési értékével és. az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett árbevétel másfél ezreléke mértékéig. 5. § (1) A pénzintézet a 3. § (1) bekezdése alapján a mérleg szerinti eredményéből a) a dolgozók anyagi ösztönzésére — a külön jogszabályban — meghatározott összeget; b) a vezető dolgozók anyagi érdekeltségére külön jogszabályban meghatározott összeget; c) fejlesztési célú felhasználásokra — illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására — a pénzügyminiszter által évente megállapított összeget tárthatja vissza. (2) A pénzintézet a dolgozók lakásépítésének ( -vásárlá- ' sának) támogatására az átlagos állományi létszámra vetítve 3000 Ft/fő/év összeget képezhet. (3) Az (1) bekezdés szerint visszatartott, a dolgozók anyagi ösztönzésére szolgáló keretösszeget a szabad ren- • delkezésű eredménybe kell helyezni, a fejlesztési célú kifizetésekre, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására szolgáló összegekkel a pénzintézet felhalmozott vagyonát kell növelni. (4) A fejlesztési célú felhasználásokra, illetve a dolgozók lakásépítésének támogatására a (2) bekezdés szerint biztosított összegek más célra nem használhatók fel, illetve egymás között nem csoportosíthatók át. ő.§ (1) A szabad rendelkezésű eredmény a következő célokra ' " "i: eo . a) külön jogszabály szerint a dolgozók lakáshoz jutása céljára adott, vissza nem térítendő támogatás nyújtására; b) a dolgozók anyagi ösztönzésére; c) egyéb személyi jellegű kifizetésekre; d) pályázati díj címén történő kifizetésekre; e) a vezető dolgozók prémiumának kifizetésére; f) a választott testületi tagok, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői díjának kifizetésére; - ~ kötelezettségvállalásra (Ptk 593—596, §-ai) és alapítványra (Ptk 74/A, 74/F. §-ai) h) egyéb, jogszabályban előírt, a szabad rendelkezésű eredményt terhelő kifizetésekre. (2) A szabad rendelkezésű eredménynek az éves mérlegzárásnál az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok után fennmaradó összege a következő évre átvihető. 7.§ (1) A pénzintézet felhalmozott vagyonát: a) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összegekből; b) központi alapokból,ranácstől, egyéb jogi személytől véglegesen átvett pénzösszegekből: c) a pénzintézetet a gazdasági társaságban való részvétei alapján megillető részesedésből (osztalékból) a leánypénzintézettől és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összegéből; d) külön jogszabályban meghatározott egyéb összegekből képezi. (2) A pénzintézet felhalmozott vagyonát növeli: a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott vagyont érintő adómegállapítások miatti adótöbbletek összege; b) a gazdasági társaságba bevitt vagyon nyilvántartási és a társasági szerződésben meghatározott értékének különbözete, ha az utóbbi a magasabb; c) a térítés nélkül átvett vagyontárgyaknak az átadónál nyilvántartott értéke. (3) A felhalmozott vagyont a 8. §-ban foglaltak szerint az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni. (4) A (3) bekezdésben foglaltakon felül a pénzintézet a felhalmozott vagyont saját elhatározásának megfelelően a következő célokra fordíthatja:' a) a fejlesztéshez kapcsolódó egyéb fejlesztési célú kifizetésekre és azok előzetesen felszámított forgalmi adójára; b) olyan egyéb célokra, amelyről külön jogszabály rendelkezik. (5) A felhalmozott vagyont csökkenti: a) a megelőző évek ellenőrzése során feltárt, a felhalmozott eredményt érintő adómegállapítások miatti adóhiány összege; ,