Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7 (3) Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztve­vője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert in­díthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. IV. Fejezet Záró rendelkezések 15. § E törvény alkalmazásában a) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér; b) fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lő­fegyvert vagy robbanóanyagot tart'magánál, felfegyverkez­ve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érde­kében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkal ­mas eszközt tart magánál. lé. § A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. 17. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi ÍV. törvény a következő 228/A. §-sal egészül ki: ,yAz egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogá­nak gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtala­nul akadályoz, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érde­kében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenye­getéssel ellenállást tanúsít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." 18. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 103. §-ának címe helyébe a követ­kező cím lép: „Gyülekezési joggal visszaélés'1 (2) Az Sztv. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen lőfegyvert vagy robbanóanyagot, il­letőleg erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)—(2) bekezdésben meghatározott szabálysér­tés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik." 19. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti: — a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módo­sításáról szóló 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 38. §-a, valamint — a gyűlések bejelentéséről szóló 5159/1945. (III. 24.) BM rendelet. Dr. Straub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára lllírilszlertariáesl rendeletek A Minisztertanács 1/1989. (1.1.) MT rendelete az alapítványokból és közérdekű célú kötelezettség-váll ;ás :rS" adómentesen kifizethető összegekről A Minisztertanács a magánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló 1988. évi VIII. törvénnyel módosított 1987. évi VI. törvény 15. §-ának 29. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli: 1. § Mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól az olyan alapítványból kifizetett összeg: a) amelyet kizárólag külföldi pénzeszközökből alapí­tottak; b) amely alapító okiratát az illetékes állami felügyelő szerv 1988. január 1. napja előtt jóváhagyta; c) amelynek alapítása során az alapítók, továbbá a csat­lakozás kapcsán a csatlakozók ezzel összefüggő semmifé­le adókedvezményt nem vettek igénybe. 2. § (1) Mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól minden alapítványból és közérdekű célú kötelezettség-vál­lalás keretében szociális, egészségügyi, gyermek és ifjúság­védelmi vagy művelődési célra, illetve diák vagy szabadidő sport szervezésére juttatott, továbbá a 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet 4. § (1) bekezdés a)—f) pontjában meghatá­rozott célra az említett rendelet hatálya alá eső személyek részére fizetett összeg. (2) Egészségügyi cél az, amely valamely betegség meg­előzésére, gyógyítására, illetve a magánszemély habilitá­ciójára, illetve rehabilitációjára irányul. (3) Gyermek- és ifjúságvédelmi cél az, amely bármely okból veszélyeztetett gyermek, vagy fiatalkorú nevelésé­nek, gondozásának, társadalmi beilleszkedésének elősegí­tésére, veszélyeztetettség megelőzésére, vagy az életkörül­ményeik javítására irányul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom