Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)
1989 / 1. szám
1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5 elégííése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani, A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni IX. fejezet Záró rendelkezések 22. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989. december 31- ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszűntnek kell tekinteni. 23. § Az e törvény hatálybalépése előtt külön jogszabályalapján létesített, illetőleg működő társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 24. § Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek -gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket — a politikai párt kivételével — meghatározza. 25. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg. (2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvénv 11. §-ának rendelkezései nem terjednek ki. 26. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi ÍV. törvény 212. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „212. § Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." 27. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VI. fejezetének 7. és 8. címe és a címek alatti részek helyébe a következő rendelkezések lépnek: „7. Az egyesület 57. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. 58. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. (2) Az egyesület a nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé. (3) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. b) más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 60. § A társadalmi szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni." 28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti: az egyesületekről szóló 1970. évi 35. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29. törvényerejű rendelet és az 1983. évi 27. törvényerejű rendelet; ' a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a; az Állami ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ának (4) bekezdése; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-ának (2) bekezdésében a „...míg egyesületnél a felügyelő szerv hozzájárulására van szükség." szövegrész. Dr. Síraub F. Brúnó s. L, Katona Imre s. L, a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára 1989. évi HL törvény a gyülekezési jogról* Az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében — összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel —, a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. 2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. 59. § Az egyesület megszűnik, ha a) a feloszlását a legfelsőbb szerve kimondja; * A törvényt az Országgyűlés az 1989. január 11-i ülésén fogadta el.