Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 25. szám

610 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám Törvényerejű rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1989. évi 19. törvényerejű rendelete a menekültként elismert személyek jogállásáról A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi Egyezményt és az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvet kihirdető 1989. évi 15. törvényerejű rende­letben foglaltak biztosítása érdekében a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. § A menekültként elismert személyt a jogszabályok alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni azzal az eltéréssel, hogy a) nem illeti meg választójog, b) nem tölthet be olyan munkakört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti, c) nem terheli hadkötelezettség, d) kérelmére a lakóhelye szerint illetékes rendőrfőka­pitányság ellátja az Egyezményben meghatározott két­nyelvű útiokmánnyal, e) a magyar állampolgárság honosítással (visszahono­sítással) történő megszerzése iránti kérelmének elbírálá­sánál menekültként való elismerésének tényét rendkívüli körülményként kell értékelni, f) jogosult díjmentes magyar nyelvoktatásban való részvételre. 2. § Ez a törvényerejű rendelet 1989. október 15-én lép hatályba. Dr. Straub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k>, a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Minisztertanácsi rendeletek Á Minisztertanács 101/1989. (IX. 28.) MT rendelete a menekültként való elismerésről A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezményt (a továbbiakban: egyez­mény), valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kihirdető 1989. évi 15. tör­vényerejű rendelet 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli: Általános rendelkezések 1.1 A rendelet hatálya arra a nem magyar állampolgárra ter­jed ki, aki a Magyar Népköztársaság határát átlépve mene­kültként való elismerését kéri. 2. § (1) Menekültként való elismerésre az jogosult, aki az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyez­mény1. cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdés a) alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében menekültnek minősül, és ezt a ren­delet 5. §-ában meghatározott szervtől kéri. (2) Menekültként nem ismerhető el: a) akinél az egyezmény 1. cikk C), D), E), vagy F) pont­jaiban szereplő kizáró okok állnak fenn; b) akinek Magyarországon való tartózkodása az állam biztonságát, a közrendet, vagy a közegészségügyet sérti. 3. § (1) A menekültként való elismerését kérő (a továbbiak­ban: kérelmező) a határátlépést követő legrövidebb időn, legfeljebb 72 órán belül köteles a rendőrség, illetőleg a ha­tárőrségszervei előtt nyilatkozni arról, hogy menekültként való elismerésért kíván folyamodni, vagy a menekülteket befogadó állomáson, (a továbbiakban: állomás) illetőleg a Budapesti, valamint a Csongrád Megyei és a Szabolcs­Szatmár Megyei Rendőrfőkapitányságon, jelentkezni. (2) Ha a kérelmező a rendőrség, illetőleg a határőrség szervei előtt az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot tesz, e szervek őt az illetékességi területükhöz legközelebb eső állomásra irányítják és számára a rendelet 1. számú melléklete szerinti ingyenes utazásra jogosító igazolványt állítanak ki. (3) Ha a közrend védelme, vagy közegészségügyi ok azt szükségessé teszi, a kérelmezőnek a kijelölt állomásra tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom