Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 521 6.§ (1) A Rek. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) új pontforrás tervezése, építése, meglévő bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: létesítése) során a tervező, tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető, továbbá működő pontforrással kapcsolatban építési, szerelési tevékenységgel járó, vagy a kibocsátás megváltozását eredményező technológia-változás esetén az üzemeltető köteles az a) pont szerinti adatokat és a várható kibocsátásra vonatkozó nyilatkozatát a kibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelméhez mellékelni." (2) A Rek. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A hatóság a több légszennyező forrással, vagy váltakozó technológiával üzemelő légszennyező forrás üzemeltetője részére a (3) bekezdésen alapuló adatszolgáltatástól eltérő tartalmú adatszolgáltatást engedélyezhet." 7.§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a Rek. 13. f-a (1) bekezdésének e) pontja és a 7. számú melléklete hatályát veszti. Maróthy László s. k., környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelete tájvédelmi körzetek létesítéséről A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. tvr. végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. és 13. §ában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet adom ki: l.§ (1) Védetté nyilvánítom „Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet" néven az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti, összesen 6915,5 hektár kiterjedésű területet (2) A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területéből fokozottan védetté nyilvánítom a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlannyiívántartási helyrajzi számok szerinti 492,8 hektár kiterjedésű területeket. 2. § (1) A védetté nyilvánítás célja a természeti, tájképi és kultúrtörténeti vonatkozásban egyaránt gazdag tájegység értékeinek megőrzése. Meg kell óvni a vulkáni működések következtében kialakult felszínképződményeket, amelyek a tengeri üledéklerakódásos rétegekkel váltakozva az egész tájon nyomon követhetők. "(2) Biztosítani kell az erdős területek gazdag élővilágának fennmaradását, a háborítatlan gyepterületek, pusztafüves legelők és sziklafüves területek védett növényritkaságainak élőhelyéül szolgáló növénytársulások megóvását. 3.5 (1) Védetté nyilvánítom „Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet" néven a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti, összesen 6709 hektár kiterjedésű területet. (2) A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területéből fokozottan védetté nyilvánítom a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 447,3 hektár kiterjedésű területeket. 4,§ A védetté nyilvánítás célja a földtani értékeknek, a táj jellegét meghatározó, az andezit és bazalt vulkánosság jeleit őrző földfelszíni formáknak, a felszíni vizeknek, a védett növény- és állatfajoknak, a természetes növénytársulásoknak, a települések jellegzetes tájképi környezetének, valamint a történelmi múlt emlékeinek megóvása és fenntartása. 5.§ Védetté nyilvánítom „Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzet" néven az 5. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti, összesen 91683 hektár kiterjedésű területet. 6.§ A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. 7.§ A jelen rendeletben védetté nyilvánított területek természeti értékeinek megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása a KVM Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata. 8.§ Éz a rendelet 1989. szeptember l-jén lép hatályba. Maróthy László s. k., környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter