Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 391 5. A polgári szolgálat nem katonai szolgálat. Azt az arra jogosultak nem a fegyveres erőknél, hanem kijelölt polgári munkahelyen, sajátos jogviszonyban teljesítik. Ezért a szolgálat teljesítésére, e jogviszony tartalmát képező jogokra és kötelezettségekre, valamint a szolgálatot teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabálynak kell megállapítani. 6. A Javaslat garanciális okokból részletesen tartalmazza a fegyver nélküli katonai, valamint polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelem elbírálásának szabályait. A Javaslat a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesek számára a kérelem előterjesztését a nyilvántartásba vételtől a sorozásig, de legkésőbb a katonai eskü letételéig teszi lehetővé. Az eskü letétele után — a sorkatonai szolgálat ideje alatt — ilyen kérelem már nem terjeszthető elő. A tartalékos hadkötelesek a kérelmüket a tartalékállományba helyezésüktől a tartalékos katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó behívó parancs kézbesítését megelőző napig terjeszthetik elő. A behívó parancs kézbesítésének napjától az ismételt tartalékállományba helyezésig azonban már ilyen kérelem nem adható be, tehát a behívó parancs átvételét lelkiismereti okra hivatkozva megtagadni nem lehet. 7. A kérelem államigazgatási eljárásban, bizottság közreműködésével kerül elbírálásra. A bizottságot a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt, illetőleg felkért szervezetek képviselőiből kell létrehozni. A bizottság a hadköteles személyes meghallgatása után alakítja ki álláspontját. Abban kell állást foglalnia, hogy a hadköteles lelkiismereti okra való hivatkozása valóban a meggyőződését tükrözi-e vissza. Ehhez mérlegelheti, vagy személyiségi vonásai, belső értékrendje, valamint életvitele (környezeti magatartása, munkaköre, előéletének jellemző eseményei, cselekedetei, megnyilatkozásai) menynyiben támasztják alá az értékrendjéről vallott felfogását. A Javaslat a bizottság állásfoglalása figyelembevételével hozott államigazgatási határozat ellen bírósági felülvizsgálatot tesz lehetővé. A bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja. A kérelem végleges elbírálásáig a hadköteles katonai szolgálatra nem hívható be. A 7—8. fhoz 8. A Hvt. hatályos szabályai szerint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített sorköteles külföldre utazásához engedély szükséges. A tartalékos hadköteles pedig az ilyen utazást köteles előzetesen bejelenteni. A külföldre utazással kapcsolatos részletes szabályokat jelenleg miniszteri szintű jogszabály, illetőleg belső rendelkezések tartalmazzák. Ezek közül azokat, amelyek alapvető állampolgári jogot, kötelezettséget érintenek, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. rendelkezéseire figyelemmel a Javaslat törvényi szintre emeli. A külföldre utazással összefüggően csak olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek a fegyveres erők kiegészítése és mozgósítása érdekében elengedhetetlenek. A 9. §-hoz 9. A hivatásos katonák az ország és a nép védelmére hivatott szolgálatot látnak el. Ezt fejezi ki fogadalmuk is, amelyet a katonai hagyományokhoz híven nyilvánosan az Országház és a nemzeti lobogó előtt mondanak el. E fogadalom szövegét a Javaslat 9. §-a iktatja törvénybe. A 10—11. §-hoz 10. A hadköteles a hatályos jogszabályok szerint családfenntartói és egészségügyi ok, tanulmányok folytatása, illetőleg fontos egyéni érdek miatt kérheti a sorkatonai szolgálat elhalasztását. Emellett még közérdekből kérhető szolgálathalasztás. Ugyanilyen okból lehetőség van a szolgálat félbeszakítására is. Emiatt a sorköteles korban (18— 23 évük között) számosan nem tudják teljesíteni a sorkatonai szolgálatukat. Ezért a törvény megengedi, hogy később —28 éves korukig — teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. Gyakran előfordul azonban, hogy — különösen a felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hadkötelesek — a tanulmányaikat évismétlések és más okok folytán 28 éves korukig nem fejezik be. Ebben az esetben—a szolgálathalasztás lejártával — a tanulmányaikat félbe kellett szakítani azért, hogy katonai szolgálati kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A Javaslattal bevezetni kívánt új szolgálati formák engedélyezése — ha például azt a felsőfokú tanulmányok befejezése után nyújtja be a hadköteles — ugyancsak elérheti a behívhatósági korhatárt. A Javaslat ezért a szolgálat megkezdésének korhatárát — ha a szolgálathalasztásra vagy a szolgálat félbeszakítására tanulmányi okból került sor — 30 évre emeli fel. Annak érdekében, hogy a hadköteles kérelmének elbírálása előtt a katonai szolgálat teljesítését ne kelljen megkezdeni, ha a tanulmányi szolgálathalasztás lejárta után benyújtott kérelmét a hatóság a 30. életévének betöltésekor jogerősen még nem bírálta el, a Javaslat lehetővé teszi, hogy szolgálatát ezt követően, de legfeljebb az eljárás befejezésétől számított 6 hónapon belül kezdje meg. A 12—15. §-hoz 11. A Javaslat a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat idejének megállapítása során a sorkatonai és tartalékos katonai szolgálati időt együttesen vette figyelembe.