Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 15. szám

380 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 1. számú melléklet a 9019/1989. (SK8.) KSH közleményhez A gazdasági szervezetele tulajdon- és gazdálkodási forma szerinti csoportosítása A társasági törvény bevezetése és az ezt megelőző, valamint az átállással kapcsolatban most folyamatban lévő viták és javaslatok új megvilágításba helyezik a tulajdonviszonyok és a gazdálkodási formák osztályozására eddig alkalmazott csoportosításokat. A már életbe lépett törvények és rendelkezések, továbbá a várható átalakulások indokolttá teszik, hogy a KSH által hivatalos közleményben előírt, és jelenleg érvényes, idevágó osztályozási rendszert felülvizsgáljuk. Az adatgyűjtés és a publikáció terén ugyancsak 1989. elején lépett életbe az a változás, hogy a megfigyelés gyakorisága és tartalma az adatszolgáltatók nagyságától függően eltérő. Ezt a publikációkban ugyancsak megfelelő új megnevezések alkalmazásával kell érzékeltetni, hogy a felhasználók mindenkor pontosan tudják, milyen körre vonatkoznak az adatok. Ebben az előterjesztésben azonban kizárólag a tulajdon- és gazdálkodási formák osztályozásával összefüggő problémákat és javaslatokat ismertetjük, amelyek arra az esetre vonatkoznak, amikor a megfigyelés, a méretnagyságtól függetlenül, a teljes sokaságot érinti. 1982-ig a tulajdon- és gazdálkodási formák osztályozására egyetlen csoportosítási rendszer volt érvényben, ugyanis az alapvető tulajdonformákon (azaz az állami és a szövetkezeti tulajdonon) belül egyszerűen meg leheteti különböztetni az irányítás és felügyelet szempontjából eltérő státuszú szervezeti formákat. Ezt követően egyrészt az irányítási formák új változatai, továbbá a jövedelemszabályozásnak bizonyos szervezeti formákhoz (pl. kisszövetkezethez) való igazítása, miatt célszerűnek látszott külön'kritériumok alapján osztályozni magukat a tulajdonformákat és külön a gazdálkodási formákat. Ez az elkülönítés ma is indokolt. A tulajdonforma szerinti csoportosítás A 9004/1985. (SK 2.) KSH közlemény 1. sz. melléklete három nagy csoportot, nevezetesen a szocialista.szektort, a magánszektort és a külföldi gazdasági szervezeteket különbözteti meg, és a szocialista szektoron belül több csoportot és alcsoportot tartalmaz. A társasági törvény által létrehozott és várhatóan kialakuló új viszonyok közöli meg keli változtatni az eddig alkalmazott kategóriákat. A tulajdonviszonyokat nem lehet többé a gazdasági szervezetek termelésére, létszámára, pénzügyeire és más folyamataira értelmezni, hanem csakis vagyoni állapotukra, pontosabban a vállalati vagyon forrásaira. Ugyanis az új helyzetben elvben bármely vállalatnak vagy szövetkezetnek a vagyona bármilyen típusú jövedelemtulajdonosnak a befektetésébői származhat, s a törvény semmiféle korlározásí nem állít az állami, szövetkezeti, magán és külföldi tőke kombinációja elé. A statisztika hagyományosan alkalmazott mutatóinál tehát nem követhető a tulajdonlás megoszlása, illetve annak változása. Mindezek alapján a KSH 1990. január 1-jeí hatállyal megszünteti a gazdasági szervezetek egyenkénti minősítését abból a szempontból, hogy milyen tulajdontípusba tartoznak, s a vállalati számjelből az idevonatkozó kódszámokat elhagyja. (Technikai okok miatt ez évben e számjelrészek még nem törölhetők.) Ugyanakkor a tulajdonviszonyok vizsgálatát továbbra is fontos, de más módon megoldandó feladatnak tartjuk. A tulajdonviszonyokat elsősorban a gazdasági szervezetek által évvégén összeállított vagyoni kimutatás és a vagyonnak tulajdonos-típusonkénti megoszlása alapján indokolt kimutatni, számolva azzal, hogy egyre több szervezet vagyonából több különböző típusú tulajdonos eltérő arányban részesedhet. Az erre vonatkozó osztályozásra, annak módszereire és információs bázisára 1990-ben javaslatot kell készíteni, figyelembe véve az e erüieten bekövetkező jogi, közgazdasági és számviteli változásokat. A gazdálkodási formák szerinti osztályozás A 9004/1985. (SK 2.) KSH közlemény 2. sz. melléklete a gazdasági szervezetek irányítása, szervezeti felépítése és jövedelemszabályozás szerinti sajátossága szempontjából 5 főcsoportot, nevezetcsen vállalati rend szerint működő, költségvetési rend szerint működő, egyéb fonnák szerint működő, lakossági kiegészítő tevékenységben működő és önálló egységekel tartalmazókat különböztet meg, s ezeket 35 alcsoportra osztja. A gazdálkodási forma szerinti csoportosítás az alapvető gazdálkodási formákon belül abból a szempontból rendszerezte a gazdasági szervezeteket, hogy azokat az állam milyen, jellegzetes ösztönző rendszerrel szabályozta, miiyen a szervezeti keretük, gazdasági elkülönítésük és önállóságuk, illetve milyen az állam részvétele a gazdálkodási folyamatban. Az osztályozás követte a jogi szabályozás változásait és igyekezett lehetővé tenni az elkülönült formák egyedi megfigyeléséi. Ez a rendszer az új társasági törvény, és általában a gazdaság várhatóan dinamikus változásai miatt, módosításra szorul, ugyanakkor jogos és időszerű kérdés, hogy szükség van-e az eddigi aprólékos részletezésre. Célszerűnek látszik a gazdálkodási formák terén olyan rendszert felépíteni, amelyik — a gazdálkodás alapvető jellemzői szerint csoportosít.