Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 15. szám

15. szám TANÁCSOKKÖZLÖNYE 371 9. § Ez a rendelet 1989. augusztus l-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Földrajzi Névtár tartalmáról és használatáról szóló 10/1974. (III. 31.) MÉM rendelet, továbbá a 2/1984. MT TH rendelkezéssel módosított — az utcanév és településrésznév megállapításának általános szabályairól szóló — 1/1976. MT TH rendelkezés 2. § (4), 5. § (2) és 7. § (2) bekezdése hatályát veszti. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 72/1989. (VII. 4.) MT • rendelete a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről M (1) E rendelet hatálya kiterjed az 1949. január Lés 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizetben fogva tartolt személyekre (a továbbiakban: internáltak), kivéve a háborús és népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítélteket. (2) A rendelet nem alkalmazható azokra az internáltakra, akiknek a munkaviszonyába, illetőleg szolgálati idejébe a (3) bekezdésben meghatározott internálási időt már beszámították. (3) E rendelet alkalmazásában az internálás időtartamaként az 1949. január 1. és 1953. december 31. között, továbbá — ha az internálás 1949. január 1-je előtt kezdődött és folyamatosan fennállt — az 1949. január 1 -je előtt internálásban töltött időt kell figyelembe venni. 2. § (1) A Belügyminisztérium az 1992, december 31-ig benyújtott kérelmekre hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: bizonyítvány) igazolja az internálás tényét és időtartamát. (2) A bizonyítvány kiadását e rendelet 1. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállása esetén meg kell tagadni. (3) A bizonyítvány, illetve a kiadása iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálatuk azonban — külön jogszabály szerint — a bíróságtól kérhető. x 3.§ • A bizonyítvány alapján az internálás időtartamát munkaviszonyban töltött időként kell figyelembevenni. 4. § (1) Havi 500 forinttal fel kell emelni az internáltnak az e rendelet hatálybalépése előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját, ha ezt a nyugdíjfolyósító szervtől — a bizonyítványt mellékelve — kéri. (2) E rendelet hatálybalépése előtt meghalt személy után járó özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegben járó árvaellátást az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén — kérelemre — személyenként havi 250 forinttal, az árvaellátást is havi 250 forinttal fel kell emelni. Ezt az összeget akkor is folyósítani kell, ha az özvegy az özvegyi nyugdíjnál magasabb összegű saját jogú nyugdíját választja. (3) Az (1)—(2) bekezdés szerinti kérelmeket 1993. előli kell benyújtani. (4) . A hozzátartozók ellátásának emelését a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból hajtja végre, ha a meghalt személy nyugdíja a havi 500 forintot már tartalmazta. (5) A (2) bekezdés szerint kell eljárni, ha az (1) bekezdésben megjelölt személy e rendelet hatálybalépése után bekövetkezett haláláig az emelést nem kérte. 5.§ (1) A nyugdíjasnak vagy özvegyének a nyugdíjfolyósító szervhez 1993. előtt benyújtott kérelmére — a 4. §-ban említett emelés helyett — a bizonyítvány alapján az internálásban töltött időt, a nyugdíj megállapításakor hatályos rendelkezések alkalmazásával szolgálati időként kell figyelembe venni. Erről a nyugdíjfolyósító szerv hoz határozatot. (2) Ha az (1) bekezdés szerint kiszámított nyugdíjösszegnél a 4, §-ban említett emelés a kérelmező számára kedvezőbb nyugdíjat eredményez, az utóbbit kell folyósítani. 6. §; (1) Annál-, akinek az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját a rendelet hatálybalépését követően állapítják meg. a bizonyítvány alapján az internálás időtartamát szolgálati időnek kell tekinteni. (2) Az (I) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíj mértékét az internálás időtartamát szolgálati időnek tekintve és azt figyelmen kívül hagyva is meg keli határozni. Ha a külön-