Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 369 (2) A művelődési miniszter a sportigazgatással kapcso­latos jogkörét a Hivatal útján gyakorolja. (3) A Hivatal élén elnök áll. 3.§ Ez a rendelet 1989. július l-jén lép hatályba. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 69/1989. (VII. L) MT rendelete az egyetemek kari tagozódásáról, valamint az egyetemi továbbképző intézetekről szóló 37/1986. (VIII. 31.) MT rendelet* módosításáról Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 118. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Miniszterta­nács a következőket rendeli: l.§ Az egyetemek kari tagozódásáról, valamint az egyetemi továbbképző intézetekről szóló — a 32/1987. (ÍX. 1.) MT rendelettel és a 64/1988. (VIII. 5.) MT rendelettel módosí­tott—37/1986. (VI Ií. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­lem karainak felsorolása az egyetemi továbbképző intézet­ként működő Közgazdasági Továbbképző Intézet jogállásá­nak változatlanul hagyásával a következők szerint módosul: [Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (Buda­pest)] „Gazdálkodási Kar Közgazdasági Kar Általános Társadalomtudományi Kar". 2.§ Az R. mellékleiében az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Kar elneve­zése „Tanárképző Főiskolai Kar" elnevezésre változik. 3.§ Ez a rendelet 1989. szeptember l-jén lép -hatályba. Németh Miklós s. k., a Minisztertanács elnöke * Megjelent a Tanácsok Közlönye Í986. évi 13. számában. A Minisztertanács 71/1989. (VII. 4.) MT rendelete a magyarországi hivatalos földrajzi nevekről 1. § (1) E rendelet hatálya a földrajzi nevek megállapításá­ra, használatára és nyilvántartására terjed ki. (2) Az államigazgatási helynevekről külön jogszabály rendelkezik. 2. § A hivatalos kiadványokban, hatósági eljárásban az e rendelet alapján megállapított hivatalos földrajzi nevet kell használni. 3.§ A rendelet alkalmazása szempontjából földrajzi név: a) a domborzat- és tájnév: a földfelszín függőleges ta­goltságát (hegyeket, völgyeket stb!), illetve a jelentős kiter­jedésű földrajzi, néprajzi és etnikai körzeteket jelölő név; b) a területnév: a külterületi mező- és erdőgazdasági művelési egységeket, azok részleteit és egyéb földrészlet­tel vagy más jellegzetes felszíni képződménnyel, létesít­ménnyel elhatárolt területet jelölő név, több ilyen terület összefoglaló neve; c) a víznév: természetes vízfolyások és mesterséges.csa­tornák, állóvizek, mocsarak,' források, kutak stb. neve; d) természetvédelmi név: a nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és a barlang neve akkor is, ha az előző a)—c) pontok valamelyikébe is tartozhat­na; e) közlekedési és hírközlési név: a közlekedéssel és szál­lítással kapcsolatos létesítmények (pályaudvar, megálló­hely, híd, kikötő stb.), valamint a hírközlési létesítmények (postahivatal stb.) neve; f) a belterületi településrésznév: a helységek központi belterületének részét az egyéb belterületet vagy ezek lakó­negyedét, üdülő- vagy gyógyhelyet jelölő név; g) a külterületi telepüiésrésznév: a helységek külterüle­tének lakott részét jelölő név; h) az nícanév: a helységek űí, utca, tér, park, köz, sétány stb. jellegű közterületét jelölő név. (i)A földrajzi nevek megállapítására, illetve megváltó/, tatására a) a 3. § a)—e) portijaiban meghatározott földrajzi ne­vek esetében a tárcaközi Földrajzinév-bizottság (a továb­biakban: Bizottság), h) a 3. §/)—h) pontjaiban meghatározott földrajzi ne­vek esetében a helyi és a Fővárosi Tanács — átruházott ha­táskörben — fővárosi kerületi tanács jogosult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom