Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)
1989 / 14. szám
328 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám hoz történő hozzájárulás érdekében az előirányzat meghatározott hányada — legfeljebb 30%-a — a megyei tanácsokat illeti meg. Az előirányzatok módosításakor mutatkozó bevételhiányt — a személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának 97%-áig — a megyei tanács megtéríti a helyi tanácsoknak. A megyei tanács dönt arról, hogy a helyi tanácsoknál előforduló bevételi többletet elvonj a-e, és ha igen, milyen mértékben. Az elvonás legfeljebb olyan mértékű lehet, mint amekkora összeg az előzőekben jelzett bevételi hiányok kiegyenlítéséhez szükséges." ,„21. § A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel — illetékességüknek megíélelően — a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele." (2) A fővárosi és a megyei tanácsok részére megállapított állami támogatás összegét — ha a magánszemélyek jö-. vedelemadójából származó bevétel az éves előirányzatot nem éri el — az állami költségvetés e mértékig kiegészíti, ha viszont e bevétel meghaladja az éves előirányzatot az állami költségvetés az ezen felüli összeget elvonja. 20. §A2., a 3., a 7., a 9. és a 10. §-ban meghatározott előirányzatok az Ápt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatok. 21. § (1) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § szerinti állami támogatások előirányzata — az állami költségvetésben'jóváhagyott előirányzatok között végrehajtott átcsoportosítások kivételével — év közben a) az előirányzathoz képest 1%-os mértékig a Minisztertanács döntésével, az Országgyűlésnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel; b) az előirányzathoz képest 1%-ot meghaladó mértékben indoklás alapján az Országgyűlés előzetes felhatalmazásával növelhető vagy csökkenthető. (2) Megfelelő indoklás alapján az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni, ha e törvény 14.. illetőleg 17. §-aiban előirányzott kiadások közül a Foglalkoztatási Alap 2400 millió forint, a Szanálási Alap 2500 millió forint, az Országos Tudományos Kutatási Alap 660 millió forint, a Magyar Államvasutak 4500 millió forint és -a társadalmi szervezetek 2390 millió forint támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kívánja. 22. § Az Országgyűlés" (1) felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az állami költségvetés adósságaként elvállalja a gazdálkodó szervezetek egy részének az új gazdaságirányítási rendszer 1968. évi bevezetésekor forgóalap-rendezéssel kapcsolatban folyósított 23,8 milliárd forint jegybanki hitelösszegét; (2) tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a forint leértékeléseiből a jegybanknál keletkező könyv szerinti kihelyezések minclenkori állományát az államadósság részeként kezeli. 23. § (1) Az Országgűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a) az 1. § szerinti hiány fedezésére 5961 millió forint hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól, a hiány lennmaradó részének fedezésére és a költségvetés évközi fizetőképességének javítására pedig — az 1987. évi 23. törvényerejű rendeletben szabályozott — rövid lejáratú kamatozó és diszkont-kincstárjegyeket és államkötvényt bocsásson ki; b) szükség esetén — az a) pontban meghatározott hitelkeret erejéig — még 1989-ben rövid lejáratú kölcsönt vegyen igénybe. (2) A kincstárjegyek forgalomban levő állománya 1989. végén nem lehet több 20 milliárd forintnál. (3) Az államkötvény-kibocsátás összege 5 milliárd forint lehet. (4) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1988. évi állami költségvetésről szőlő 1987. évi Vili. törvény 19. §ában meghatározott 10 milliárd forint költségvetési tartalékot a Minisztertanács az 1988. évi költségvetési gazdálkodás során felhasználta. 24. § A Társadalombiztosítási Alap a tartalékalapjából — az 1989. évi, a tervezetten felüli bevételi többlet mértékének megfelelő összegben — az 1988. évi XXI. törvény 4. § (3) bekezdésével összhangban a Lakás Alap hiányát finanszírozó kötvényt vásárol. 25. § (1) A pénzintézet — a külföldi részvétellel működő pénzintézet és a biztosító intézet kivételével — köteles az e törvény hatályba lépésekor meglévő kockázati tartalékalapja összegének 50%-át 1989. július 31-ig a Lakás Alap által kibocsátott kötvény vásárlására fordítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzintézet hitelezési veszteségét kockázati tartalékalapja terhére számolhatja el. Ha a kockázati tartalékalap erre nem nyújt fedezetet, akkor a hitelezési veszteség mértékéig a Lakás Alap a pénzintézet kérésérc a kötvényt visszavásárolja. 26. § Az Országgyűlés kötelezi a Minisztertanácsot, hogy az e törvény 9—17. §-aiban szereplő kiadások csökkentésére 5 milliárd forint kihatású — az összes kiadás 0,9%-át kitevő — intézkedéseket dolgozzon ki, és azokat — az Országgyűlés állandó bizottságainak véleményét kikérve — hajtsa végre. 27. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik. (2) Egyidejűleg az 1988. évi XVII. törvény 1—17. §-a, 18. § (2), 20. § (2) bekezdése és 21. §-a, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 7. § (1) bekezdésénekd) pontja hatályát veszti. Dr. Szűrös Máiyás s. k., az Országgyűlés elnöke Balogh László s. k., Dr. Pesta László s. k., AZ Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője