Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 14. szám

326 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám 32. § (1) A népszavazás elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani. (2) Az alkotmányossági panaszt a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő. (3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt a) országos népszavazás esetében legalább 500; b) megyei (fővárosi) népszavazás esetében legalább 50; c) városi (fővárosi kerületi) népszavazás esetében legalább 30; d) községi népszavazás esetében legalább 10 állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást. (4) A népi kezdeményezés tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása miatt a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200; b) megyei (fővárosi) népi kezdeményezés esetében legalább 30; c) városi (fővárosi kerületi) népi kezdeményezés esetében legalább 20; d) községi népi kezdeményezés esetében legalább 5* állampolgár kezdeményezhet alkotmánybírósági eljárást. (5) Az állampolgár a nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet. 33. § Az országos, illetőleg a helyi népszavazás költségei a központi, illetőleg a tanácsi költségvetést terhelik. VI. Fejezet " Záró rendelkezések 34. § E törvény rendelkezéseire figyelemmel a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a következőképpen módosul: ,yA választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselemény 211. § Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácsok tagjainak választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során a) jogosultság nélkül szavaz,. b) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, c) árra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, d) megsérti a választás; illetőleg a népszavazás titkosságát, e) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." 35. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben'ismertté. DK Szűrös Mátyás s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Balogh László $. k., Rujsz Lászlóm s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője 1989. évi XVIII. törvény a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló 1988. évi XVII. törvény* módosításáról és egységes szerkezetben való közzétételéről** Az 1989. évi állami költségvetés előirányzatai — az éves népgazdasági terv céljaival összhangban — az Országgyűlés által elfogadott, a gazdaság megszilárdítására törekvő kormányprogram megvalósítását szolgálják. Ezt, továbbá az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján a pénzügyi egyensúly megszilárdítására elfogadott intézkedéseket figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban Ápt.) alapján az állami költségvetésről a következő törvényt alkotja. A főösszegek 1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetését > • 518 759 000 000 (ötszáztizennyolcmilliárd-hétszázötvenkilenemillió forint) bevétellel, 539 855 000 000 (ötszázharminckilencmilliárd-nyolcszázötvenötmillió) forint kiadással és ' v 21 096 000 000 (huszonegymilliárd-kilencvenhatmillió) forint hiánnyal állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény /. melléklete foglalja magában. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1988. évi 33. szániában. * * A törvényt az Országgyűlés az 1989. június 2-ai ülésén fogadta el.