Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 14. szám

322 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám Törvények 1989. évi XVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi ÍV. törvény módosításáról* 1. § A fegyveresen vagy háború idején elkövetelt, az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet súlyosan veszélyeztető összeesküvés kezdeményezésének vagy vezetésének bűntette [Btk 139. § (3) bekezdés negyedik fordulat], a fegyveresen vagy háború idején elkövetett lázadás szervezésének vagy vezetésének bűntette [Btk 140. § (4) bekezdés harmadik fordulat], a háború idején elkövetett kártevés bűntette [Btk 141. § (3) bekezdés], a különösen súlyos hátránnyal járó, vagy háború idején elkövetett rombolás bűntette [Btk 142. § (2) bekezdés], az emberöléssel elkövetett merénylet bűntette [Btk 143. § (2) bekezdés], a súlyos hátrányt okozó, illetőleg állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, továbbá háború idején elkövetett hazaárulás bűntette [Btk 144. § (2) bekezdés], az ellenség támogatásának bűntette [Btk 146. § (1) bekezdés], valamint az államtitok tekintetében vagy kémszervezet tagjaként, illetőleg háború idején elkövetett kémkedés bűntette [Btk 147. § (2) bekezdés] miatt kiszabható büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztésre módosul. 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Szűrös Mátyás s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Balogh László s. k., Rujsz Lászlóné s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről** Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmái; * A törvényt az Országgyűlés 1989. június 1-jei ülésén fogadta el. * * A törvényi az Országgyűlés az 1989. június 1-jei ülésén fogadta el. legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közreműködője a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek. Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19. § (4) bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt bi lalom gyakorlásában. .(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult — közterületen is — aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni. 'S>\ ' iiben, az aláírásgyűjtés szervezésé--, ben résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést, a népszavazást támogató — e törvény előírásai szerint eljáró — állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják. 2. § (1) A népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok) jogosultak. (2) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre azok a választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak, akik az adott megyében (fővárosban), városban (fővárosi kerületben) és községben állandó lakóhellyel rendelkeznek. (3) A (2) bekezdésben meghatározott népszavazásban és népi kezdeményezésben az üdülőövezetekben ingatlantulajdonnal rendelkező állampolgárok is jogosultak részt venni. (4) A népi kezdeményezés és a népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni. 3. § A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására országos szinten (országos népszavazás), valamint megyei (fővárosi), városi (fővárosi kerületi) és községi szinten (helyi népszavazás) kerülhet sor. 4. § (1) A népszavazás tárgya lehel — e törvényben meghatározott kivétellel — az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés. (2) A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre és a tanácsokra kötelező. (3) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködéséi biztosítja az Országgyűlés és a tanácsok döntéseinek meghozatalában. (4) A népi kezdeményezés az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.