Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

316 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szán hiszen ellenkező esetben — különösen kistelepüléseken — jelentős munkaerőgondok jelentkezhetnek. A törvényességi felügyeletnek a cégbíróságokhoz kerülésével viszont nem tartható fenn az a szabály, hogy a felmentést a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője adhatja meg, mert ez a cégbírósági törvényességi felügyelet rend-. jébe nem lenne beilleszthető. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy az említett esetekben a szövetkezet vezető önkormányzati szerve, a közgyűlés járhat el - A 3. §-hoz A'tagság vagyonérdékeltségének és a szövetkezet versenyképességének növelése, valamint a gazdasági társaság; gá történő esetleges átalakulás lehetővé tétele érdekében biztosítani keli, hogy — a törvény 33. §-ától eltérően — a szövetkezeti vagyon a tagok között értékpapírban megosztható legyen. Ez a lehetőség általában a szövetkezeti vagyon egy meghatározott részére vonatkozik. Egyes szövetkezetek esetében azonban a törvény lehetővé teszi a vagyon teljes megosztását (a Javaslat 9. §-a, a törvény 63/A. §-a.) • -.= . . A 4. §-hoz Szétválás esetén a közgyűlésnek — a törvény 46. §-a (2) bekezdése szerint — döntenie kell a vagyon megosztásából,'Á törvény 46. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy - )k a tagok, akiknek jogos érdekeit a határozat sérti, annak meghozatalától számított harminc napon beiül a bírósághoz forduljanak. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt ennek a rendelkezésnek olyan módosítása, amely a megalakuló új szövetkezet számára teszi lehetővé, hogy a megalakulástól számított harminc napon belül az ilyen sérelem orvoslása érdekében keresetet nyújtson be a bírósághoz. Az 5. §-hoz Az átalakulási törvény előkészítése során felmerült a szakcsoportok gazdasági társasággá átalakulásának igénye is. Ez azonban a szakcsoportok jogalanyiságának rendezetlensége folytán e törvényben közvetlenül nem megoldható. A szakcsoportokra vonatkozó szabályozás korszerűsítése egyébként is szükséges. Indokolt ezért, hogy e kérdéskörrel az új egységes szövetkezeti törvény átfogóan foglalkozzék. Addig is lehetővé kell tenni azonban, hogy a szakcsoport a szövetkezettel kötött megállapodást új szövetkezet alapítása, más szövetkezet keretében való további működés, vagy gazdasági társaság létesítése céljából felmondhassa. A felmondás időpontjában a szövetkezet és a szakcsoport — a folyó munkák és a kölcsönös érdekek alapján — közösen állapodik meg. A Javaslat ezzel kapcsolatban egy rendelkezést tartalmaz annak érdekében hogy a függő jogi helyzet ne húzódjon el: a végső határidd a gazdasági év vége. A szövetkezettel való elszámolás után a tagok adó- és illetékfizetési kötelezettség nélkül folytathatják tevékenységüket a választott új formában. Az adó- és illetékmentesség nem illeti meg a szakcsoporti tagokat a Javaslat szerint, az után a vagyonrész után, amelyet nem visznek be szövetkezetbe, gazdasági társaságba. A mentesség oki ugyanis, hogy a vagyonnak az egyik szervezettől a másikhoz kerülése esetén nem lenne méltányos fizetési kötelezettség megállapítása, az át nem vitt résszel kapcsolatbar azonban nincs ilyen indok. : ; A 6. §-hoz Az átalakulási törvény tartalmazza a gazdasági társasággá történő átalakulás általános elveit, közös szabályait, aj állami vállalatokba szövetkezetek átalakulására, a társaságok egymásközti átalakulására és a társaságok fúziójára vonatkozó szabályokat. A szövetkezetekkel kapcsolatbar rögzíti az átalakulás eljárási rendjét, biztosítja a szerzet! jogok védelmét, a kisebbség jogainak érvényesülését, rendezi a szövetkezeti vagyon további sorsát. E szabályozás jogi következményeit a Javaslatnak is tükröznie kell. így lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezet az összes tag kétharmados szótöbbségével és titkosan hozott közgyűlési határozat alapján gazdasági társasággá alakuljon át. A Javaslatnak ez a rendelkezése egyúttal határozatképfességi szabály is: ha az átalakulási közgyűlésen az összes tagnak keve > ít armada jelenik meg, nem alakulhat ki az előírt szavazati arány. Az átalakulási közgyűléssel, illetőleg az azt megelőző előkészítő közgyűléssel, a lakásszövetkezetek átalakulásával kapcsolatos részletes szabályokat az átalakulási törvény tartalmazza. :,:..v-- ' - A kiválásról a törvény 47. §-a rendelkezik. A Javaslat e szabállyal összhangban írja elő, hogy tagoknak az átalakulásról hozott határozat meghozatalánál kisebbségben maradt része új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás céljából a szövetkezetből kiválhat. Ebben az esetben — az általános szabályoktól eltérően — nem indokolt azonban megkövetelni a közgyűlés hozzájárulását, de a vagyoni viszonyokat rendezni kell, a közgyűlésnek határoznia kell a vagyonmegosztásról. Erre az esetre is előírja a Javaslat, hogy alkalmazni kell a törvénynek a bírósági út lehetővé tételéről, valamint a korábbi kötelezettségekért való felelősségről rendelkező szabályait. ' .' •• A Javaslat külön rendelkezése nélkül is a szövetkezet tagját megilleti az a jog — a törvény rendelkezései alapján —, hogy a szövetkezetből kiváljon, ha nem ért egyet az átalakulással. Ha a kiválás, kilépés után más szövetkezetbe viszi be a tag vagyonát, a Javaslat szerint ez a vagyonrés2 mentes minden adó- és illeték alól. Ha a szövetkezetből nem viszi át teljes vagyonrészét a tag másik szövetkezetbe, a különbözetre nem illeti meg ez a mentesség.